Marad a nukleáris energia

Az éjszakába nyúló – és hosszú évek óta tartó – viták után a német kormány tegnap eldöntötte, hogy legalább a 2030-as évekig működni fognak az atomerőművek. Ennek legfőbb oka, hogy a megújuló energiaforrások technológiája nem fejlődik olyan ütemben, mint ahogy azt várták.

Ország-világA. Fodor György2010. 09. 06. hétfő2010. 09. 06.
Marad a nukleáris energia

Angela Merkel kancellár és koalíciós kormánya szembe megy a politikai széllel, mert a közvélemény-kutatások alapján a németek többsége szeretné, ha a csernobili katasztrófa óta egyre „félelmetesebb” atomerőműveket belátható időn belül véglegesen bezárnák. A Gerhard Schröder vezette korábbi szociáldemokrata-zöld kormány annak idején meg is ígérte: 2021-ig Németország teljesen megszabadul az atomerőművektől.

Merkel kancellárnak nem csak a közvéleménnyel, hanem saját koalíciós partnereivel, a szabad demokratákkal (FDP) is meg kellett küzdenie: az FDP eddig támogatta a korábbi kormány nukleáris politikáját. Most azonban meg kellett hajolnia a tények előtt. A tények ugyan bonyolult összefüggéseket takarnak, de a lényegük egyszerű. A világ energiafogyasztása és -szükséglete rohamosan nő, miközben a hagyományos energiaforrások végesek, egyre drágábbak és elégetésük veszélyezteti a Föld légkörét. Ezzel egy időben pedig túlságosan derűlátóak voltak azok a jóslatok, hogy a megújuló energiaforrások – a nap, a szél, hidrogén, a víz vagy biomassza – bőven fedezik majd a szükséges energiát.Nem így lett és a belátható jövőben erre nem is lehet számítani.

A német kormány ezért úgy döntött, hogy az ország 17 atomerőműve közül a régibbek még legalább 8, az újabbak pedig még legalább 14 évig termelik az elektromos energiát. A kormány emellett elhatározta, hogy az energiatermelő vállalatok ezentúl – összesen – évi 2,3 milliárd euró (653 milliárd forint) „nukleáris adót” fizetnek. Ez a pénz egy különleges alapba folyik, amelyből csak a megújuló energiaforrások kutatásának, technológiájának fejlesztése finanszírozható.

Európában, az Egyesült Államokban és a világban egyre erősebb a felismerés: az atomenergia egyelőre nem helyettesíthető. Szélerőművekkel, biomasszával, napenergiával ugyan el lehet látni kisebb-nagyobb közösségeket, de mindezek egyelőre csak az energiaszükségletek töredékét fedezik. Amíg pedig a fosszilis energia viszonylag könnyen hozzáférhető (és nagy haszonnal forgalmazható), addig keveset áldoznak a megújuló energiaforrásokhoz szükséges és nagyon költséges kutatásokra. Ha a világ meg akar szabadulni a szén-dioxid termelő energiaforrásoktól, országos és globális politikára, egységes stratégiára van szükség. Ez mindenre kiterjedne, a kutatások és fejlesztések támogatásától egészen az adózási kedvezményekig. Ehhez pedig elsősorban globális elképzelés és pénz kell: az új és tiszta energia „magától” soha nem jön létre.

Ezek is érdekelhetnek