Háború a világhálón?

A kínai kitérő azt is jelenti, hogy az információ-eltérítők szabadon belenézhettek a hálózaton átmenő forgalomba. Mindez persze más lehetőséget is felvillant: az internet eltérítői megváltoztathatják az üzenetek, adatok tartalmát, így a címzettek hamis tájékoztatást kaphatnak. De még ennél is rosszabb történhet: a világ kezdi megtanulni a „kiberbiztonság” és a „kiberháború” szavakat.

Az amerikai kormány bejelentette, hogy az amerikai-kínai gazdasági és biztonsági szakértői bizottság megállapította: a Chinese Telecom nevű kínai vállalat áprilisban teljes 18 percen át „elrabolta” az internet globális forgalmának csaknem 15 százalékát. Furcsa módon ekkor éppen amerikai hivatalos és kormányzati adatok tettek egy kis kínai kitérőt: az amerikai hadsereg, a szenátus, a NASA (űrkutatási hivatal), a Microsoft, az IBM és Yahoo óriásvállalatok, Robert Gates védelmi miniszter hivatala, a kereskedelmi minisztérium levelezgetett, üzengetett a világhálón – Kínán keresztül.

A szakértők szerint a Chinese Telecom olyan „helytelen” adatokat küldött szét a világhálón, amelyek megváltoztatták az információk útvonalát (routing) – így azok véletlenül előbb Kínába mentek, majd csak onnan jutottak el a címzetthez. Nem világos, hogy az internet-rablás tudatosan történt, vagy tényleg csak egy hiba eredménye. Az incidenssel kapcsolatos bizonyítékok nem jelzik egyértelműen, hogy szándékosságról van-e szó, s ha igen, akkor mi volt ez a szándék. A számítógépes biztonsággal foglalkozó szakértők azonban kiemelték, hogy az eset önmagában is jelzi: ehhez hasonló rosszindulatú tevékenység máskor is megtörténhet.

Az utóbbi időszakban egyre több szó esik a világon a kibertámadások és a kiberháború lehetőségéről: egyszerű hackerek (számítógépes kalózok), vagy éppen ellenséges elemek rosszindulatú vírusokkal béníthatják meg a célpont – lehet az ország is – számítógépes hálózatát. S mivel manapság csaknem minden bonyolult rendszert a számítógépek irányítanak, leállíthatják a közlekedés irányítását, de akár egy nagyvállalat működését is. A számítógépeken keresztül behatolhatnak a titkos katonai vagy gazdasági adathálózatokba, beavatkozhatnak a kormányzati szervezetek munkájába – és így tovább.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter éppen e héten közölte, hogy a kibertámadások lehetősége hatalmas potenciális veszélyt tartogat a jövőben. Felszólította az amerikai katonai és polgári hatóságokat, hogy minden eddiginél szorosabban működjenek együtt az informatikai biztonság területén.

A nem-szakértők máris fantáziálgatnak: mi van akkor, ha kikapcsolják New York vízműveit, lebénul az amerikai elektromos hálózat, atomerőműveket manipulálnak, Detroitban leállnak az autógyártó gépsorok, lefagy a Fehér Ház információs rendszere... Valós esetek máris akadnak: Oroszország a balti államokat „kóstolgatja”, kínai és nemzetközi hackerek gyakorlatilag szabadon kotorásznak amerikai és egyéb titkos iratokban, Irán ipari számítógépeibe az idén nyáron juttattak be egy nagyon bonyolult és rosszindulatú vírust. Senki és semmi – a magánélet sem – sincs biztonságban.

Némileg megnyugtató, hogy számítógépes szakemberek szerint egyelőre csak „nemzetállamok” képesek igazán veszélyes kibertámadást végrehajtani vagy kiberháborút vívni: rendkívül bonyolult és nagyon költséges az efféle művelet. Már eddig is nem egy példa volt azonban arra, hogy egy szimpla számítógépes kalóz meglepte a szakembereket is.