Hiánycikk a magyar sertés

Tizenöt évvel ezelőtt egy harmincéves olasz fiatalember Magyarországra jött szerencsét próbálni. Csak két-három évre tervezte, hogy nálunk marad, de ma is ő a kaposvári Kométa ’99 Zrt. ügyvezető igazgatója.

Giacomo Pedrazini vidéki parasztcsaládból származik, tíz éve már Kaposváron él családjával, s egészen jól megtanult magyarul. Külföldi létére mindenben a magyar érdekeket részesíti előnyben: hazai munkaerő segítségével, döntően hazai alapanyagból gyártanak különböző élelmiszereket. Az alapanyaggal azonban az utóbbi években gondok voltak, és vannak ma is, hiszen az országos sertésállomány olyannyira lecsökkent, hogy lassan már alulról súrolja a hárommilliót.

– Azért jöttem ide, mert Magyarországot a mezőgazdaság paradicsomának tartom, Európán belül is jó a pozíciója – mondta Pedrazini úr. – Másfél évtizeddel ezelőtt a magyar húsiparnak jó híre volt a nemzetközi piacon, de sajnos azóta sokat romlott a helyzete. A tízmilliós sertésállomány a harmadára zsugorodott, sok üzem megszűnt, és a hajdani versenytársak zöme már nincs is a piacon. De ma is azt mondom, hogy jól döntöttem, amikor idejöttem, hiszen az elmúlt tizenegy évben, amióta teljes egészében a miénk a kaposvári vállalat, hatmilliárd forintot költöttünk fejlesztésekre, és ma már a három-négy legnagyobb hazai húsfeldolgozók közé tartozunk. Stabilan gazdálkodunk, mi vagyunk Somogy megye egyik legjelentősebb munkaadója, hatszáz embert foglalkoztatunk. Tavaly 20 milliárd forintos árbevételt értünk el, ami a válság miatt 2 milliárddal volt kevesebb az előző évinél.

A kaposvári húsüzemben évente 300 ezer sertést vágnak le, és mindent elkövetnek, hogy azokat magyar gazdáktól vegyék meg. Ennek ellenére a feldolgozott hús mintegy 10 százaléka külföldről származik. Pedig az olasz üzletember szerint a magyar disznónak nincs párja, mármint minőségben. Ha mégis hiánycikk az alapanyag, akkor csak bizonyos húsrészeket szereznek be külföldről. A hazai termelőkkel hosszú távú együttműködésre törekszenek, sőt működtetnek egy saját tenyésztőtelepet is, ahol 1660 koca és szaporulata található, és évente körülbelül 40 ezer hízósertést szállítanak a saját vágóhídjukra.

A sertéstelepet egy fiatal magyar szakember vezeti, aki többek között Spanyolországban és Dániában tanulmányozta a gazdaságos sertéstenyésztés titkait. Van mit tanulnunk, ugyanis hazánkban egy kocától egy év alatt 20-21 választott malac származik átlagosan, míg Dániában 27-28. Amíg nálunk 3,1-3,3 kilogramm takarmány kell egy kiló hús előállításához, addig ezt a dánok megoldják 2,6-2,7 kilóval. A Kométa azt tervezi, hogy a biztonságosabb alapanyag-ellátás érdekében a következő években bővítik a sertéstelepet, több disznót hizlalnak, miközben közelítenek a dán termelési mutatók felé.

Az ügyvezető elmondta, hogy az előttünk álló 2-3 évben mintegy 3 milliárd forintot költenek termékfejlesztésre, korszerűsítik a technológiát és továbbképzik a szakembereket. Tulajdonképpen az eddigi fejlesztéseknek köszönhető, hogy a kiváló minőségű termékeikkel a piacon tudtak maradni. Ezek közül több is kapott már Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyet, az idén pedig Superbrands díjat, ugyanis az emberek több mint nyolcvan százaléka ismeri a cég márkáit. És nemcsak itthon, hanem külföldön is, ugyanis a forgalom egyharmada az exportpiacokon, azaz húsz országban realizálódik.