Ez is a zsebünkre megy

Ez utóbbi pénzügyi eredményéből indul a szociális és gyermekétkeztetési program. A havi 5 ezer forintos Erzsébet-utalvány a munkaadónak több mint 30 százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának. Bővül a Széchenyi Pihenőkártya értékhatára.

A chipsadót kiterjesztették a nem elég magas gyümölcstartalmú, viszont cukros lekvárokra is. Például egy kilogramm gyümölcsíz, illetve gyümölcskocsonya után 500 forint adót kell fizetni. Az ízesített sörök, alkoholos frissítők és az üdítőital-sűrítmények is „adófizetők” lettek. Mentesültek viszont azok az édességek, melyek legalább felerészben tejet tartalmaznak; így a Túró Rudi megúszta. Adókötelesek lettek azok a sütőipari termékek, melyek 10 dekájában 2 grammnál több só van. A koffein- és taurintartalmú (teljesítményfokozó) energiaitalokat is adóztatják, ha valamelyik felpörgető összetevő meghaladja a határértéket. A népegészségügyi termékadóból származó bevétel idén közvetlenül az Egészségbiztosítási Alapba folyik be.

Itt a pornóadó. A szeméremsértő, pornográf tartalmakra 25 százalékos adót vettek ki, és sarcra számíthatnak a telefonos erotikus szolgáltatásból élők is.

A rokkantsági nyugdíj megszűnik. A megváltozott munkaképességű emberek ellátását átalakító törvény szerint január elseje után már nem állapíthatnak meg sem rokkantsági nyugdíjat, sem rehabilitációs vagy rendszeres szociális járadékot. Rehabilitációs ellátásban eztán azok részesülhetnek, legfeljebb három évig, akik megfelelő, szakszerű segítséggel még visszavezethetők a munka világába. Ők a minimálbér 30-50 százalékát kaphatják, de együttműködési kötelezettséget kell vállalniuk. Akik nem rehabilitálhatók, rokkantsági ellátást kapnak (ez a minimálbér 30–150 százaléka lehet), nekik felülvizsgálatokra kell járniuk. A megváltozott munkaképességűeknek járó jövedelempótló ellátásra az jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy ennél kevesebb, azaz a hatóság minősítése alapján legalább 40 százalékos egészségromlást szenvedett el.

A közüzemi szolgáltatások részben az áfa¬emelkedés miatt drágulnak. Az áramért átlagosan 2,7 szá­zalékkal fizetünk többet – hogy pontosan mennyivel, az az egyes szolgáltatóktól függ –, a földgá­zért és a távhőért pedig 4,2 százalékkal.
A legtöbb nagyvárosban nőnek a víz- és csatornadíjak, továbbá többet kell fizetni a szemétszállításért is – a pontos tételeket a helyi önkormányzatok szabják meg.

A posta is árat emel. Egy sima levél feladása 90 forint helyett 105 forint, az elsőbbségi küldemény díja pedig 115-ről 130 forintra nő.

A közösségi közlekedés – azaz a busz- és vonatjegy, bérlet – átlagosan másfél százalékkal lesz drágább. Idei változás, hogy a nyugdíjasoknak nem kell már regisztrációs jegyet váltaniuk, elég felmutatni az igazolványukat, ha utazni szeretnének.

Sokan a drasztikus megszorításokért őket tartják a főbűnösöknek: Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és főnöke, Matolcsy György miniszter kezet fog az Országgyűlés plenáris ülésén. Vajon ez jó mulatság, férfimunka volt?

Ebrendészeti hozzájárulás néven fizethetnek adót a kutyások. Ezt a helyi önkormányzatok vethetik ki (nem kötelező!), és alapesetben legfeljebb évi 6 ezer, veszélyes ebek esetében viszont 20 ezer forintot kérhetnek.