Kincset rejt a föld Ózd környékén

Már akkor is sokan így vélekedtek a húsz éve bezárt farkaslyuki bányáról, miként az országban sokfelé betömedékelt mélyművelésű fekete- és barnaszénbányákról. Ám újranyitásukat az előző kormányzat nem tartotta gazdaságosnak. Hogy most mégis szükségessé vált, arról a Gyürky-táró tavaly év végi jelképes kibontásának kapcsán hallhattunk például Illés Zoltántól, a vidékfejlesztési tárca államtitkárától indokokat. Emlékeztetett: pár éve viszonylag alacsony volt, mára meglódult a földgáz és a kőolaj ára. Az ország energiabiztonságának érdeke a mintegy tízmilliárd tonnás – zömmel barnaszén – vagyon hasznosítása, a környezet- és természetvédelmi szempontok alapján nem védett területeken a mélyművelésű bányászat állami támogatása.

Az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója, Molnár György eltökélt: véghezviszi terveit. A tét nagy, hiszen Ózd környékén legalább 12 millió tonna barnaszén van, melyet a mai energiaárak mellett földben hagyni tényleg bűn egy olyan vidéken, ahol a munkanélküliség duplája a hazai átlagnak. A márkushegyi bányamentők feltárása sikeres volt, a mélyben stabil állapotokat találtak, s ha minden jól megy, az Ózd-Farkaslyuki Bányaüzem 2014 áprilisára tervezett beindítása akár ezerötszáz embernek adhat munkát. Ám addig rengeteg a tennivaló! Az irreális ár miatt nemrég megakadtak a terület megvételében, de a mérnökcsapat tervei alapján egy másik, a település tulajdonában lévő részről csatlakoznának a vágathoz.

A bányászeszközök, berendezések beszerzése sem könnyű. Itthon legalábbis, mivel a bányaművelés mintegy húsz évvel ezelőtti megszűntével a kapcsolódó iparágak is eltűntek. Síneket, csilléket, mozdonyokat a szlovákoknál, németeknél kell majd vásárolniuk, ki tudja, milyen áron.

Egy bányanyitás – a térség országgyűlési képviselője, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, Ríz Gábor szerint – nemcsak eszközök és pénz kérdése. Időközben ugyanis a bányászat szellemi tőkéje, szakembereinek száma úgy megfogyatkozott, hogy magát a bányászkultúrát is újra kell éleszteni. A megyei közgyűlés a középszintű bányászképzés újraindítását a Sajó menti TISZK-re, a térség integrált szakképzési intézményrendszerére bízza. A szakképzés fontosságát hangoztatta Törő György, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi szervezetének vezetője is, mivel a Gyürky-táró csupán nyitó fejezete a borsodi bá­nya¬reneszánsznak, a következő években ezt tervezik több aknánál is.
Farkaslyuk polgármestere, Gábor Dezső már a romák „szénkitermelésekor” a nyitók táborához tartozott. Az ő fülének édes muzsikaként cseng a munkahelyteremtés szó, s örömmel emlegeti: egy dossziéban már 166 helybéli önéletrajza lapul, többségük segélyen él, ami összehasonlíthatatlan egy havi 80-100 ezer forintos munkabérrel. És jól ismeri az igazi vájárokat: büszkék és összetartók, akik lélekben örökké bányászok maradnak.