Díjazott főterek

Pályázatok jóvoltából egyre több főtér született az utóbbi években, olyan helyeken is, ahol korábban nem volt ilyen, mivel főútvonal szelte át a települést. Idén is olyan városok vehették át a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS nemzeti bizottságának Köztér-megújítási Nívódíját, ahol valami példaértékű született.

Szolnok nyert a városi főterek kategóriájában, az új tiszai gyaloghíd ugyanis még forgalmasabbá tette a folyóparti sétányt, ahol korábban is szívesen andalogtak a szerelmesek. Itt, egy korábban elhanyagolt részen alakították ki a Tiszai hajósok terét. A Gajdos István tervezte tér azért érdemelte ki a nívódíjat, mert utcabútoraival szemet gyönyörködtető, népes rendezvényeknek, de – ahogy egy találkozóhelytől elvárjuk – az intimitásnak is helyet ad, így aztán élhetőbbé, szerethetőbbé teszi Szolnokot.

A másik nívódíjat a Duna mellett fekvő Komárom kapta. A történelem kettészakította városnak az eredeti, történelmi magja a határon túlra került, így a két világháború közt tudatosan törekedtek arra, hogy a megmaradt részből új központot teremtsenek. Akkor a városháza és az iskola neobarokk épületei köré rajzolták a főteret, melynek hangulatos megújítására – Andor Anikó tervei szerint – most díjat kaptak.

Oklevéllel ismerte el az urbanisztikai társaság a nagykőrösi teljesítményt: az országos főutakkal szabdalt térsorozatot ugyanis úgy „fűzték fel”, hogy meghallgatták előbb a helybeliek véleményét is. A térfüzér így hamar népszerű lett az alföldi városban lakók körében. Egy budapesti lakótelep vonzerejét növelni komoly tervezői kihívás – ez érdemelte a másik oklevelet. Rákosmente kerületközpontjában, egy korábbi buszvégállomás helyén parkot, illetve sétányokat és szabadtéregyüttest alakítottak ki, harmonikusabbá téve a festőinek így sem mondható panelvilágot.