Lángokban áll a Nyugat

Londoni gyász

„Ma éjjel háborút akarunk indítani” – ezekkel a szavakkal fogadta a két londoni gyilkos a kivégzett katona holttestéhez érkező rendőröket és a közelben tartózkodó járókelőket. A nigériai származású, 22 és 28 éves merénylők először autóval elgázolták az éppen szolgálatot teljesítő Lee Rigbyt, majd machetékkel és konyhakésekkel kezdték feldarabolni. A London délkeleti részén fekvő Woolwich nevű városrészben fényes nappal, kaszárnyájához közel, a zsúfolt utcán elkövetett kegyetlen mészárlásnak számos szemlélője volt, s a technikának köszönhetően mára szinte az egész világ láthatta a kivégzés részleteit. A szemtanúkkal különösen közlékenynek bizonyuló gyilkosok elmondták, azért végezték ki a fiatal katonát, mert így akartak megfizetni a sok ártatlan áldozatért, akiket a brit hadsereg mészárolt le Afganisztánban. Az egyik járókelő őrült állatokként írta le a késelőket, akik feldúltan, véresen, fegyvereikkel hadonászva magyarázkodtak. A nap hősnője az a 48 éves hölgy volt, aki épp Franciaországból érkezett haza, s míg a busz indulására várt, szóval tartotta a két merénylőt, talán újabb öldöklést akadályozva meg higgadtságával és kedvességével. A rendőrség speciális terrorelhárító egységének egyébként nem volt nehéz dolga a két merénylővel kapcsolatban, a menekülőket szinte egyetlen láblövéssel „hatástalanították”. Letartóztatásukat követően nem sokkal három gyanúsítottat is őrizetbe vettek, mindannyian kapcsolatban álltak radikális iszlám mozgalmakkal.

A meggyilkolt brit katona esete szigetországszerte felkorbácsolta az iszlámellenes érzelmeket. Az elmúlt napokban több mecsetet megtámadtak, és a terrorizmus fogalmát újból egyre többen a muszlimokkal azonosítják. Theresa May belügyminiszter a BBC-nek adott interjújában kifejtette, emberek ezreit fenyegeti a szélsőséges eszmék terjedése, melynek leghatásosabb eszköze az internet. Éppen ezért a tervek közt szerepel a médiát szabályozó testület hatáskörének kibővítése a világhálón veszélyes eszméket terjesztő oldalak betiltása érdekében. A belügyminiszter adatai szerint csak 2010 óta 5500 szélsőséges tartalmú oldalt töltöttek le Nagy-Britanniában. A történtek után gyors döntés született egy terrorelhárító munkacsoport felállításáról, melynek feladata – többek közt – a szélsőséges muzulmán nézetek térnyerésének megakadályozása. A bizottság – melynek tagjai miniszterek, hírszerzési és rendőrségi vezetők – célpontjai elsősorban azok a radikális hitszónokok lesznek, akik híveiket börtönökből, iskolákból és mecsetekből toborozzák.

A svéd tabu

Stockholm elővárosaiban a zavargások egy férfi halálát követően kezdődtek. Az idős ember egy machetével hadonászott Husbyban, és miután a rendőrség hasztalanul próbált vele tárgyalni, lelőtték. A zavargók szerint a rendőri intézkedés indokolatlanul túlzóra sikerült, az pedig felháborodásukat csak tovább fokozta, hogy a férfit otthonában lőtték le. Stockholm főrendőrei szerint nincs szó arról, hogy a város lángokban állna, pénteken délután ennek ellenére különleges rendőri erőket vezényeltek a fővárosba. A vasárnap óta tartó randalírozásban már több mint száz autót megrongáltak, valamint egy iskolánál és egy rendőrőrsnél is gyújtogattak.

A felmérések alapján a fejlett országok között az elmúlt 25 évben Svédországban mélyült leginkább a szakadék a szegények és a gazdagok között. Emellett számos nagyvárosban – így a most lángokban álló elővárosokban is – a bevándorlók aránya megközelíti a 80 százalékot. Elsősorban Törökországból, Szo¬má¬liá¬ból, illetve a Közel-Keletről érkeznek. Kilátástalan helyzetüket jól érzékeltetik az OECD adatai: a nem Svédországban született lakosok körében a munkanélküliségi arány 16, míg a svédek körében csupán 6 százalékos. A munkanélküliség újratermelésében nagy szerepet játszik, hogy a fiatalok korán kiesnek az iskolarendszerből, nem tanulnak tovább, éppen ezért a zavargások résztvevői főként a 20 év alattiak.

Ha másra nem is, arra mindenképpen jók a mostani megmozdulások, hogy végre szóba kerüljön a svéd társadalomban eddig alapvetően tabuként kezelt bevándorlók ügye. A szélsőjobboldali Svéd Nemzeti Demokrata Párt a kormány „engedékeny” integrációs politikájával magyarázza az eseményeket és szigorúbb rendőri fellépést vár. Ezzel szemben a bevándorlókat képviselő ifjúsági szervezet álláspontja szerint a zavargások arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormánynak végre kezdeni kellene valamit a munkanélküliséggel és az egyre erősödő rasszizmussal.