Nem tartanak igényt a luxusra

A közelmúltban lemondott XVI. Benedek úgy döntött, egy közeli kolostorban teológiai tanulmányainak szenteli élete hátralévő részét. Ami az új, argentin származású egyházfőt illeti: miszerint márciusban pápává választották, még nem találta elegendő oknak arra, hogy feladja sok évtizedes, jezsuitához illő puritán életmódját. A katolikusok választott vezetője úgy döntött, a normális élet reményében nem költözik a pápai rezidenciára, így hát a fényűző lak helyett maradt egy jóval szerényebb körülményeket nyújtó vatikáni hotelben. Ahogy egy barátjának magyarázta döntését, nem akar elszigetelődni az egyszerű emberektől, épp ezért esett a választása a Szent Márta-házra, arra a vatikáni lakóhelyre, ahol a katolikus városállamba érkező egyházi és világi embereket szokás elszállásolni, ahol bíboros társaival egyetemben maga Ferenc is tartózkodott még a pápaválasztó konklávé ideje alatt. Az épület a Szent Péter-bazilika közvetlen közelében található, nem messze az Apostoli Palotától.

Ferenc pápa két héttel ezelőtt az argentin La Riojában élő barátjának, Enrique Martinez atyának azt írta levelében: „Az Apostoli Palotában végzem a munkámat és az audien¬ciák is ott zajlanak. Élni viszont a Szent Márta-házban fogok, mely remek tartózkodási hely: szállást biztosít az ide látogató püspököknek, papoknak, valamint a laikusoknak. Egy család részének érzem itt magam.” A baráti levél, melyet a Clarin című argentin napilapnak sikerült leközölnie, így folytatódik: „Elérhető vagyok az embereknek és továbbra is átlagos életet élek – reggelente nyilvános misén veszek részt, a többiekhez hasonlóan az ebédlőben étkezem. Számomra mindez jó, és megakadályozza az elszigetelődésemet. Az én koromban már nevetséges lenne a szokásaimon változtatni.”

Elődje, XVI. Benedek pápa lemondását követően költözött ki a pápai rezidenciából. Egy rövid Castel Gandolfó-i kitérőtől eltekintve továbbra is a minivárosállamban, egy számára berendezett kolostorban éli a nyugdíjasok nyugodt életét. Az egyház története nem dúskál olyan magasztos pillanatokban, melynek most az egész világ szemtanúja: a hívságoktól mentesen, békében egymás mellett élő két vezető példája talán soha vissza nem térő alkalom a katolicizmus alaposan megtépázott tekintélyének visszaállítására.