Még nem dőlt el semmi

Nem csitulnak a zavargások Ukrajnában. Folytatódnak a tömegtüntetések, de már nem csupán a Függetlenség terén sorakozó ellenzékiek és a parlament előtti Mari¬jinszkij Parkban felvonuló kormánypártiak néznek egymással farkasszemet: Moszkva, Brüsszel, sőt a maga módján Washington is tetemre hívta Kijevet.

Vasárnap Viktor Janukovics ukrán elnök fogadta John McCain republikánus és Chris Murphy demokrata párti amerikai szenátort, majd az amerikai honatyák a Függetlenség téren felállított színpadról szóltak a tüntetőkhöz: „Azért vagyunk itt, hogy támogassuk az önök igazságos ügyét, jogukat arra, hogy saját sorsukat békés és demokratikus úton döntsék el. Az önök jövője az egyesült Európában van.” Közben brüsszeli diplomaták megerősítették a BBC értesülését, amely szerint az Európai Unió konzultációkra hívta Brüsszelbe a december 19–20-i csúcsértekezlet idejére az ellenzékiek egyik vezetőjét, Vitalij Klicskót, az Ütés (Udar) párt vezetőjét. A többszörös bokszvilágbajnok több uniós vezetővel is tárgyal, köztük Angela Merkel német kancellárral. Hogy teljes legyen a heti vizitlista, Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre adott időpontot Moszkvában az ukrán elnöknek, akinek támogatottsága az orosz nemzetisé¬gűek által sűrűn lakott keleti országrészben eléri a 80 százalékot is.

Az Ukrajnáért vívott harc tehát több fronton zajlik. Amit a tömegtüntetésekről szóló híradásokban látni, az a sokat szenvedett ukrán nép küzdelme egy jobb életért, amelyhez elsősorban korrupciótól mentes politikai elitre lenne szüksége. A „háború” második színterén Oroszország és Ukrajna feszül egymásnak. Az oroszok saját befolyási övezetbe szippantanák Kijevet, ezért is fogalmazták meg 2007-ben a Déli Áramlat nevű gázvezeték tervét, amely megakadályozza, hogy a jelenleg 80 százalékban Ukrajnán keresztül Európába kerülő orosz gáz a továbbiakban is ezen az útvonalon menjen – ez pedig óriási veszteséget jelent Ukrajnának a kieső tranzitdíj miatt. A harmadik frontvonalon a gyengélkedő Európai Unió és a 2015-től újrateremteni vágyott részleges „Szovjetunió” küzdelme zajlik egymással. A 2010-ben megalakult orosz–fehérorosz–kazah vámunióba bevonni kívánt Ukrajna ennek teljessé tételét szolgálná, hiszen az ukránul „határvidéket” jelentő ország megszerzése 1000 km-rel tolná keletre Európa határát – vagy ugyanannyival terjesztené nyugatra az orosz érdekeltség területét. Ukrajnában, úgy tűnik, elérkezett az idő: választani kell, hogy melyik hatalom mögé sorol be Kijev.