A tűzoltó megfékezi, ha nem tudjuk uralni - de sokba kerül

Kicsalogatta a „gyújtogatókat” is a szabadba a korán érkezett tavasz. Avartüzekhez riasztották a lánglovagokat az ország több táján. Egerszalókon húsz hektár tarló égett, az erős szélben fellobbanó lángok miatt a falut ellátó gázvezetéket is le kellett zárni, ezért száz lakás néhány órára gáz nélkül maradt. A füst az autós közlekedést is akadályozta, amíg a hivatásos tűzoltók meg nem fékezték a lángokat.

A száraz, szeles idő miatt az idén tavasszal több hasonló hírt olvashattunk. Heves megyében például március közepén megtörtént, hogy egyetlen napon 31 alkalommal riasztották a tűzoltókat száraz fűben és bozótosban keletkezett tűz miatt – holott néhány nappal korábban tűzgyújtási tilalmat rendelt el a megyében az erdészeti hatóság. Mezőtúron pedig 200 ezer forintra bírságoltak egy gazdát, aki gázperzselővel meggyújtotta a nádast, s a lángok aztán négy kilométerre kígyóztak. Szerencsére ingatlan nem volt a közelben, emberéletet nem veszélyeztetett az óvatlanság. Mégis tűzvédelmi bírságot szabtak ki, mert a gazda nem jelentette be előre az égetést, nem szerezte be a környezetvédelmi hatóság engedélyét. Ráadásul uralni sem tudta a helyzetet.

A tavalyi év viszonylag csendes esztendőnek számított, ami részben a több csapadéknak, részben a gyakori hatósági ellenőrzéseknek volt köszönhető. Hevesben például a lánglovagok csak négyszáz esetben vonultak szabadtéri tűzhöz 2013- ban, míg az előző évben háromszor annyi riasztást kaptak – közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Komoly summának számító (100 ezer forinttól akár egymillió forintig terjedő) bírsággal számolhat, aki fittyet hány a tűzvédelmi előírásokra, s ezzel tüzet idéz elő. Még súlyosabb büntetésre számíthat a gondatlan gazda vagy kiránduló, ha a lángok elharapóznak, és az eloltásukhoz a tűzoltóknak is be kell avatkozniuk – ekkor legalább 200 ezer forint a bírság, de akár 3 millió forint is lehet.

Aki mégis ragaszkodik például a tarlóégetéshez, előtte 24 órával írásban jelentse be szándékát az önkormányzati tűzoltóságnál. A területen aztán úgy gyújtsa meg a növényzetet, hogy utat hagyjon a menekülő vadnak – szól a szabályzat. Fontos, hogy lábon álló gabonatábla mellett nem szabad gyújtogatásba fogni. A kiszemelt területet előbb körül kell szántani, és külön védősávot kell készíteni, ha a közelben facsoport található. A tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, de arra is ügyelni kell, hogy legyenek elegen a közelben, ha elharapóznak a lángok.

Általában a kerti avart és hulladékot is tilos elégetni. Ennek ellenére sok falu borul füstfelhőbe a derűs napokon. A tiltás alól csupán az jelenthet kiskaput, ha az adott önkormányzat külön meghatározza a „legális” égetés módját – akkor ugyanis az a szabály a mérvadó. Ilyenkor előírhatják például, hogy a hét melyik napján szabad tüzeskedni. Azt azonban a legelnézőbb település sem tűri, hogy gumival vagy műanyaggal eregessen bűzös füstöt valaki.

Jó hír, hogy otthon a kertben a tűzgyújtási tilalom idején is lehet bográcsozni, grillezni. Csupán arra kell vigyázni, hogy csak szélcsendben vegyük elő a gyufát, s ne hagyjuk magára a tüzet, sőt a parazsat és a hamut sem, nehogy újra fellobbanjon. Aki a kerti partiján szép szál tűzoltólegénykéket szeretne vendégül látni, ne így invitálja őket, ugyanis sokba fog kerülni…