Elmagyarázó: A nemzetiségi választás új szabályai

- A törvény szerint nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a 2011-es, önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

- Egy településen több választást is kiírhatnak az ott élő nemzetiségiek számától függően.

- E szerint 2715 választást kell kiírni, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik.

- Egy nemzetiségi választópolgár egy jelöltet ajánlhat.

-A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

- Nemzetiségi jelöltként azok indulhatnak és azok szavazhatnak rájuk, akik nemzetiségi névjegyzékbe vetetik magukat. Erre lehetőség volt az áprilisi országgyűlési választás előtt is, ha valaki nemzetiségi listára kívánt szavazni. Azoknak, akik az országgyűlési választások előtt vagy azóta nem regisztráltak, most ugyanazt a nyomtatványt kell kitölteniük és a helyi jegyzőnek eljuttatniuk, ha nemzetiségi jelöltre, listára is szavazni kívánnak az önkormányzati választás napján.

- A törvény újdonságai közé tartozik, hogy a jogszabály szövegében a „kisebbségi”, illetve „etnikai” megnevezéseket egységesen a „nemzetiségi” váltotta fel.