Nemi kilengések szavainkban

Államnő. Köznyelvünkben nincs ilyen szó, szükség esetén azonban megalkotható. „Egy »államnő« visszaemlékezései” című írásában így tett Marton Péter Madelaine Albright amerikai külügyminiszterre vonatkoztatva. A Vasladyként emlegetett angol miniszterelnök haláláról pedig tavaly idézőjelek nélkül olvashattuk: „Elhunyt Margaret Thatcher, a stílusteremtő államnő.” Mivel nyelvünkben – sok más nyelvvel ellentétben – nincsenek nyelvtani nemek, végszükségben ily módon is próbálhatjuk megtörni, gyengíteni az egykori férfihegemóniát.

Dublőr. Olvasóink bizonyára ismerik a szót: valamilyen neves filmszínészt különös szakértelmet kívánó vagy veszélyes helyzetben helyettesítő személyt jelent. Ha azonban egy nő tölt be ilyen szerepet, őt csak dublőznek nevezhetjük, vagyis a francia eredetű dublőr szónak csakis női változatával illethetjük. Szótáraink meg is különböztetik s külön feltüntetik a dublőr és a dublőz szót.

Hisztérika. Végzetes balesetben már több mint egy évtizede elhunyt a neves énekes, Zámbó Jimmy. Közeli rokona, arról szólva, hogy Jimmyvel nem volt könnyű dolguk a művésztársaknak, egyik lapunkban többek között ezt mondta: „Csodáltam is őket, hogy a fenébe tudnak együtt dolgozni annyi éven keresztül egy ilyen hisztérikával?”

Hát ez nem volt éppen szerencsés közlés! Melléknévként ugyanis hisztérikus, azaz „nagyon ingerlékeny, hisztériában szenvedő" lehet férfi is, nő is, de a főnévi hisztérika szó jelentése csak ez lehet: „hisztérikus nő". Aki Zámbó Jimmyt hisztérikának nevezi, ugyanúgy bakizik, mint az, aki az alig pár hónapja elhunyt, humoros szerepeiben híressé vált Csala Zsuzsa színésznőnket a mulatságos jelenetekben sziporkázó férfiaknak kijáró komikus főnévvel címkézte fel. Holott ő nem komikus volt, hanem igazi, bővérű komika!