A Magyar Napok a város legjobb fesztiválja! Egymás mellett kell élnünk

– A kolozsvári magyarok számottevő része jelen van a rendezvények valamelyikén. Tavaly ősszel végeztünk egy közvélemény-kutatást, amely azt mutatta, hogy minden tíz kolozsvári magyar közül kilenc hallott a magyar napokról, és szinte kétharmaduk részt vett a programokon – tudtam meg Gergely Balázstól, a fesztivált szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnökétől. – Ez azt jelenti, hogy csak a kolozsvári magyarok közül hozzávetőleg harmincezer ember elment a különböző rendezvényeinkre.

Ez nagyjából annyi, mint Gyula vagy Ajka lakossága. Manapság a 310 ezer lakosú Kolozsváron mintegy ötvenezer ember vallja magát magyarnak. Az 1956-os népszámláláskor még a város lakosságának a felét jelentette az akkor ott élő 78 ezer magyar, de ezt a Ceaușescu-féle doktrína nem tűrte, ezért betelepítésekkel változtatott az arányokon – ezt ma etnikai tisztogatásnak nevezik a jogban.

– Emellett látható – folytatja a főszervező –, hogy sokan érkeznek a környező településekről. A visszajelzések alapján pedig azt is tudjuk, hogy egyre nagyobb számban jönnek haza a Nyugat-Európába vagy akár a tengerentúlra elszármazott kolozsváriak, és egyre gyakrabban szerveznek érettségi, egyetemi találkozókat erre az időszakra. És van egy réteg, amelynek, Soprontól Székelyföldig felkeltette az érdeklődését a rendezvény, s egyszerűen eljön ide.

Nos, aki odalátogatott, biztosan nem unatkozott: idén mintegy ötszáz, számtalan helyszínen szervezett program közül válogathatott a fesztivál nyolc napja alatt. Kíváncsi lettem egy műhelytitokra: mekkora stáb kell egy ilyen fesztivál megszervezéséhez.

– Vagyunk hárman-négyen, akik egész évben, napi néhány órában, mondhatni félállásban szervezünk. Aztán, a fesztivál közeledtével, nagyjából áprilistól bővülni kezd a stáb, a rendezvény ideje alatt pedig 300 ember ténykedik azért, hogy minden normálisan folyjon. És persze a hatvan partnerszervezetnek is megvan a saját apparátusa, összvissz tehát a félezret is meghaladja a szervezők és önkéntesek száma.

Az említett közvélemény-kutatásban nem szerepelt, de tagadhatatlanul az esti koncertek vonzzák a legtöbb látogatót – többet talán ingyen sörrel sem lehetne Kolozsvár főterére csábítani. Fellépett majd’ mindenki, aki a zenei szakmában számít. Hogy mennyien is verődnek össze esténként Mátyás király szobra előtt egy-egy koncertre, azt a Szent Mihály-templom tornyából lehetett a legjobban megfigyelni – a magyar napok idején a bátrak felmehettek a toronyba bámészkodni. Egykori ipari alpinistaként jelentem: szédítő élmény. A kolozsvári Szent Mihály-templomé a legmagasabb erdélyi templomtorony: 76 méter magas, a kereszttel együtt 80 méter.