Faggatják a krumplit is

Rapa Nui – avagy a Húsvét-sziget – nevét világszerte ismerik az egyetlen kőtömbből faragott, a sziget minden részén álló, emberarcokat ábrázoló, csaknem 900 szobor kapcsán. Bár a Csendes-óceán közepén található földdarab mintegy 1800 kilométerre fekszik a legközelebbi szárazföldtől, a kutatók már régóta feltételezik, hogy a sziget lakói a letűnt időkben – fából készült kenukat használva – hosszú és viszontagságos utazásokra vállalkoztak.

Ország-világ (farkas)2014. 11. 12. szerda2014. 11. 12.

Kép: - PHOTO TAKEN 27OCT03 - A view of "Moai" statues at "Tongariki" bay on Easter Island, 4,000 km (2486 miles) west of Santiago, October 27, 2003. Easter Island's mysterious "Moai", giant head statues carved out of volcanic rock, are in danger of being destroyed by years of tropical rains and wind as well as careless humans and farm animals. Experts have called on the international community to commit funds to preserve the monoliths, whose mystery draws tourists to the world's most remote inhabited island. Picture taken October 27, 2003. - RTXMAY4, Fotó: © STR New / Reuters

- PHOTO TAKEN 27OCT03 - A view of "Moai" statues at "Tongariki" bay on Easter Island, 4,000 km (2486..
- PHOTO TAKEN 27OCT03 - A view of "Moai" statues at "Tongariki" bay on Easter Island, 4,000 km (2486 miles) west of Santiago, October 27, 2003. Easter Island's mysterious "Moai", giant head statues carved out of volcanic rock, are in danger of being destroyed by years of tropical rains and wind as well as careless humans and farm animals. Experts have called on the international community to commit funds to preserve the monoliths, whose mystery draws tourists to the world's most remote inhabited island. Picture taken October 27, 2003. - RTXMAY4
Fotó: © STR New / Reuters

A szakértők azt gyanították, hogy a Húsvét-sziget hajósai már jóval azelőtt Dél-Amerika partvidékére „ingáztak”, hogy 1722-ben Jacob Roggeveen holland hajós kikötött volna Rapa Nui partjánál. A régészeti leletek azt sugallták, hogy elsőként legfeljebb száz polinéziai szállt partra i. sz. 1200 körül. Hogy később képesek voltak elérni az amerikai kontinenst, bizonyítja, hogy a szigeten Amerikában honos termények maradványait is meglelték, így olyan burgonyáét is, amely jóval a krumpli európai megjelenése előtt került a szigetre – ma már meglehetősen pontosan meg lehet állapítani az efféle „hulladékok” életkorát.

Ám manapság a legizgalmasabb tényfeltáró eszköz a genetikai vizsgálat. A jelenlegi mintegy 5700 szigetlakó kétharmada őslakos rapanui. Közülük választottak ki a kutatók 27 személyt a génállományuk megvizsgálásának céljából. A felmérés eredménye igazolta a régészeti leletek alapján megalkotott feltételezéseket.

A csoport tagjai átlagosan háromnegyed részben polinéz genetikai állománnyal rendelkeznek, melyekhez 15 százalék európai és egytizednyi dél-amerikai örökítőanyag tevődik hozzá. A rapanuiak és az amerikai őslakosok keveredése valamikor a XIV. és a XVI. század alatt jött létre. Elképzelhető, hogy nemcsak a szigetlakók, hanem mindkét nép képes volt a hosszú hajóutak megtételére. Még talán szoborkereskedelemről is tárgyalhattak…

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek