Hipervég közelít?

Az utóbbi években a bankok ellen alkalmazott módszerekre hajaz az az intézkedési csomag, amelynek elemei a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi cégeket sújtanák. A sok millió szegény embert érintő tervek, ha keresztülviszik azokat, jelentősen drágítják majd az alapvető élelmeket is.

Miről is van szó? A kormány az úgynevezett élelmiszer-felügyeleti díjat sávosan emelné januártól. Eddig minden olyan piaci szereplőnek, aki részt vett az élelmiszer-előállítás folyamatában – termelő, feldolgozó, kereskedő –, árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie ilyen díjként; kivéve a legkisebbeket, például az őstermelőket. Ebből az összegből tartotta fenn magát a hazai élelmiszer-biztonságért felelős hatóság, a Nébih. Januártól viszont a fenti szabály már nem vonatkozna az élelmiszerkereskedőkre, náluk már sávos lenne a díjfizetés mértéke: az 50 milliárd forintnál kisebb bevételű cégek továbbra is 0,1 százalékkal számolhatnak, de felette már 1–6 százalék lenne a nettó árbevételre számított díjtétel. Vagyis a legnagyobb – döntően külföldi tulajdonban lévő – cégeknél akár 40–50–60-szoros lenne a díjnövekedés. Számítások szerint ez akár 100 milliárddal is drágítaná az élelmiszereket.

További drágulást okozna, ha a KDNP évek óta napirenden lévő terve megvalósul, miszerint 2015. március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat. Márpedig a kisboltok sokkal drágábbak, mint a multiláncok, amelyek ráadásul heti forgalmuk 12–15 százalékát épp ekkor bonyolítják le. Még azt is feltételezve, hogy nem minden vásárlás tevődne át a kisebb boltokba a hét utolsó napján, a nagyobb üzletláncoknak akkor is tetemes forgalomkieséssel kell számolniuk.

Elképzelni sem tudjuk, milyen lesz a magyar kereskedelmi rendszer ha az egyik pillanatról a másikra veszteségessé váló legnagyobbakat egyszerűen bezárásra kötelezi majd a kormány. Tudniillik épp erre alapoz egy harmadik jogszabály- módosítás, amely szerint ha valamely kereskedő cég egymást követő két évben veszteséges vagy nullszaldós eredményt ér el, akkor automatikusan fel kellene számolnia önmagát.

Mindez egyértelműen azt a látszatot kelti, hogy a legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi cégek elleni összehangolt intézkedéssorozaton dolgozik a kormány. Az egész még a plázastoppal kezdődött – tilos háromszáz négyzetméternél nagyobb bevásárlóközpontot létesíteni vagy meglévőt e szint fölé bővíteni –, amely 2012 óta egyedi engedélyezéshez kötötte a nagy bevásárlóközpontok építését. Ez a szigorítás 2014 végén járt volna le, de a hírek szerint a hatalom ezt meghosszabbítaná, ugyanis a kormány szerint ennek hatására megszűnt a kisboltok piaci térvesztése az utóbbi években. Annak ellenére teszik ezt, hogy idén tavasszal az Európai Bizottság a tilalom miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A látszólag kisebb fajsúlyú rendelkezések hatása ugyanakkor elég durván hatna a magyar lakosságra. A már említett áremelkedésen felül akár 35 ezren is elveszíthetik állásukat. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint csak a vasárnapi nyitva tartás tilalma a kereskedelemben dolgozó mintegy 530 ezer alkalmazottból és a kapcsolódó iparágakban (logisztika, üzemeltetés) dolgozók körében minimum 15–20 ezer ember elbocsátásával járna, és további 15–20 ezret hátrányosan érintene. A vasárnapi zárva tartás miatt a munkaidőalap 12–14 százalékkal csökken, azaz nem kell annyi dolgozó, kisegítő vagy éppen diákmunkás az üzletekbe. Akik maradnának, azoknak a bére is jócskán csökkenhet, mivel azt eddig a vasárnapi munka emelt bérezése érezhető módon növelte.

Az ügyben legutóbb megszólalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki szerint tárcájánál meglepetést keltett, hogy a KDNP „felmelegítette” ötletét a vasárnapi zárva tartásról.

A miniszter szerint, amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni, s Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs. Főként, ha akár tízezer munkahely is veszélybe kerül. Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva?! – tette fel a kérdést Varga Mihály.

Nos, ebből is látszik, hogy nem lefutott meccsről van szó. Már csak azért sem, mert a kereskedelmi lobbiszervezetek is hallatják szavukat: tagjaiktól megkapták a felhatalmazást, hogy erősen harcoljanak a kormányzati szándékok ellen.