Nem akar versenybe szállni, de szeretne részesülni a hozamból? Itt a megoldás

Annak idején a magyar származású világpolgár és tőzsdeguru, André Kostolany írta egyik könyvében, hogy a tőzsdei mozgások 90 százalékban pszichológiai alapon történnek. Erre a közelmúlt eseményeit vizsgálva számos példát találhatunk.

A legutóbbi nagy válságot követő tőzsdei zuhanást 2009 márciusában megakasztotta a vezető jegybankok összehangolt akciója. Dacára, hogy a makrogazdasági mutatók romlása tovább folytatódott, a vállalati profitok még negyedévek múlva is súlyos veszteségeket mutattak, és az elbocsátási hullám sem csillapodott, mégis a tőzsdék hangulata látványos fordulatot vett. A befektetők hinni kezdtek a jövőben és bíztak a világgazdaság és a vállalati szektor javuló kilátásaiban. Először csak a bátrabbak – meg akinek még volt abban az időben elkölthető pénze –, később már az óvatosabbak is bekapcsolódtak az azóta is tartó részvénypiaci emelkedésbe.

A gyakorlott tőzsdézők két fő táborra oszlanak. Az egyik az alapértékekre esküszik: véleményük szerint minden eszköznek van „reális” ára, s az ettől való jelentős eltérés esetén érdemes venni vagy eladni.

A másik csapat szerint: a piac sokszor nagyon hosszú időn át képes figyelmen kívül hagyni az eszközök gazdasági teljesítményét, miközben a rövid távú mozgásokban megbúvó ismétlődések kiaknázható jövedelmet jelenthetnek azoknak, akik ezt idejében felfedezik. A fundamentális megközelítés segít megérteni az árfolyammozgások miértjét, miközben a technikai elemzés hívei arra kíváncsiak, hogy az árfolyamok jelentős elmozdulásai mikorra várhatóak. A siker a két módszer kellő arányú ötvözésével érhető el.

Jelenleg világszerte csökken a munkanélküliség és emelkedik a fogyasztás – a szembetűnő kivétel szűkebb régiónk, az Európai Unió –, stabil növekedés látható a fejlett és feltörekvő piacokon. Mindeközben a tőzsdék egyre többször botladoznak: hol a részvénypiac, hol a bóvlikötvények, az olajárak vagy éppen a biztonságos vagyonelemnek tekintett arany árfolyama zuhan a mélybe. Hiába a kiváló amerikai munkaerő-piaci statisztikák sora, ha ennek egyik következménye az lesz, hogy az USA jegybankja hat év után nekikezd a kamatok emelésének, megdrágítva ezzel a hitelpénz költségét. Ez vajon milyen hatással lesz a világ növekedésének nagy részét adó távol-keleti régió gazdaságaira? Meddig tartható a kínai gazdasági növekedés jelenlegi üteme?

A csökkenő olajáraknak a fejlett országokra gyakorolt kedvező gazdasági hatása mekkora mértékű kedvezőtlen gazdasági és társadalmi következményekkel jár az olajexportőr országokban? Mindennek geopolitikai kockázatait a tőzsdék hol be-, hol kiárazzák – éppen az aktuális hangulatváltozás függvényében.

Hiába becsüljük meg jól az USA harmadik negyedévi gazdasági növekedését, s hiába téved hatalmasat ugyanennél az adatnál a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a JP Morgan – a bankóriásnak a befektetői pénzekre gyakorolt hatása összemérhetetlenül nagyobb a miénknél. A piaci mozgásokat összességében a befektetők sokasága generálja, akiknek az internet világában rájuk zúduló információhalmazból nem mindig sikerül a megfelelő adatok kinyerése.

Akik nem kívánják magukat megméretni e versenyben, de szeretnének részesülni a tőkepiacon elérhető hozamokból, azok számára is nyitva az ajtó: forduljanak befektetési szakemberekhez.

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa.
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]