Isztrióta és arbanász - kopnak Európa színei

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti, amelyet Lettországban mindösszesen öten használnak második nyelvként, anyanyelvi beszélője pedig tavaly óta nincs. A második helyen szereplő, erőteljes héber hatásokat mutató, a török nyelvcsaládba tartozó karaim nyelvet Ukrajnában csupán hatan beszélik; a finnugor teri pedig mindössze nyolc ember anyanyelve az oroszországi Kola-félsziget területén.

A 24 nyelv közül három Horvátországhoz kötődik. A listán a 13. helyen szerepel az isztroromán, melyet mindössze 300-an beszélnek az Isztriai-félsziget északi részén. Az isztroromán ezenkívül fennmaradt néhány olyan családban is, melyek a '70-es évek gazdasági válsága alatt hagyták el Jugoszláviát és vándoroltak ki az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába. A dialektus a román olyan változatát képviseli, amely nagyjából egy évszázada elvesztette minden nyelvi kapcsolatát a román nyelvvel.

A lista 16. helyén van az isztrióta, amelyet a becslések szerint négyszáz ember beszél Isztria délnyugati részén, elsősorban Rovinj és Vodnjan városaiban. (Az olaszos dialektus gyökerei a velencei uralom idejére mennek vissza.) Körülbelül félezren használják az arbanász nyelvjárást: ez az Észak-Albániában és Koszovóban beszélt albán geg nyelvjárás változata, amelyet eredetileg a XVIII. században a Shkodrai-tó és az Adriai-tenger között elterülő régióból a dalmáciai Zadar városába vándorolt emigránsok beszéltek.