Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Neve elhallgatását kérő idős úrtól nemrégiben vaskos csomagot kaptam: általa évtizedek alatt összegyűjtött szólások, főleg szóláshasonlatok tarka egyvelegét. Ehhez pedig egy kérést két olyan szólással kapcsolatban, amelyről nem tudja eldönteni, hogy összetartoznak vagy sem. Az egyik ez: csuklik, mint a bugylibicska, a másik pedig: összecsuklik, mint a krajcáros bugyli. Ez utóbbiról azt is megírta, hogy mint szenvedélyes olvasó egy régi regényben bukkant rá. „Kíváncsi vagyok Tanár Úr véleményére” – zárta levelét.
Kérésének megpróbálok eleget tenni. Abban, hogy mindkettőben a bugyli szerepel, kétségtelenül összetartoznak, de az igazi kérdés az: vajon a két szólás rokonságban van-e,lehet- e egymással? Lássuk csak!
A bugyli a XIX. század utolsó harmadától él nyelvünkben, gyakran az összetett bugylibicska szó előtagjaként, de önmagában is. Olcsó, gyenge minőségű, fanyelű zsebkést jelent, melynek hosszúkás, háromszög alakú pengéje nem is rugóval csukódik, hanem egyszerűen be kell hajtani a nyél vájatába. A bicska is hasonlót jelent, de a bugyli olcsóbb; olyasmi, amit a kirakodóvásárokon fillérekért meg lehetett vásárolni.
Nagy örömömre mindkét változatra sikerült szótári adatra is bukkannom.
Az első megtalálható O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című nagy művében. A szólás minősítése: táji és tréfás, megadott jelentése pedig: ’csuklik a részegségtől’. A másiknak semmilyen szólásszótárban nem akadtam nyomára, de A magyar nyelv nagyszótára című új nagy mű negyedik kötetének bugyli címszavában megtaláltam a keresett szólást a következő formában: összecsuklott, mint a krajcáros bugyli.
A kérdés az, szóláshasonlat-e ez az utóbbi formula, vagy egyedi, írói alkotás. A szótár szerint ez a részlet Cholnoky Lászlónak, az 1879-től 1929-ig élt termékeny írónak valamelyik írásából való. Az adatban az ige múlt időben áll, ráadásul összeigekötővel bővült formában, s bár a kérdést eldönteni nem lehet, valószínű, hogy a szövegrész egy hosszabb mondat része. Az a gyanúm, hogy itt egy Cholnoky által megírt történettel van dolgunk, s ebből a részből éppen azt tudjuk meg, hogy a történet szereplője valamitől – lehet, hogy a részegségtől, de inkább hirtelen ros?- szulléttől, sőt talán késszúrástól – elalélt, összeesett. Ebben az esetben a két bugylis „szólás” nem tartozik össze, sőt az utóbbi még nem is igazi szóláshasonlat, hanem egy író szemléletes ábrázolási formája.
Nem véletlen, hogy mind az adat beküldője, mind a Nagyszótár valamelyik munkatársa felfigyelt rá.
S talán én sem untattam olvasóimat ennek elbeszélésével.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu