Könnyű préda - Keresztény Gabriella írása

Mi is történt? Február utolsó vasárnapján este a párjával beültek a VIII. kerületi Aréna Pláza mozijába. Ahogy mindig, most is a válltáskájában volt minden okmánya, a bankkártyája, a munkájához szükséges céges okostelefonja, továbbá négyezer forint készpénze. 

A táskáját a mellette lévő üres székre, a kabátja alá tette. A vetítés végén derült ki, hogy időközben ellopták, a mögötte lévő sorból valaki egy rutinos mozdulattal kihúzta a kabátja alól. Rohantak a mozi diszpécserirodájába, hogy minél előbb letiltsák a bankkártyát. Utána – eredménytelenül – feltúrták a mozi körüli kukákat, majd következett a rendőrségi feljelentés. Körülbelül egy hétig még él egy pici remény, hogy valaki postázza a címére a valahol megtalált okmányait – mondták a rendőrök a lányomnak. Ezután sürgősen kezdje meg a pótlásukat. A munkakapcsolati számokat tartalmazó mobiljától azonban bizonyosan végleg elbúcsúzhat.

A történet szomorú – és sajnos szokványos. Hogy a lányom is „áldozattá” válik, szinte kódolva volt. Mi nők ugyanis, kortól szinte függetlenül – tisztelet a kivételnek – képtelenek vagyunk attól a rossz beidegződéstől megszabadulni, hogy a táskánkban hordjuk az „életünket”: összes fontos okmányunkat, iratunkat, kártyánkat. S ha az utcán, buszon, villamoson lenyesik a vállunkról, vagy ellopják egy moziban, étteremben, ránk szakad pótlásuk kálváriája. Jómagam is jártam már így, de szinte nincs is olyan barátnőm, akinek legalább egyszer ne lopták volna el a táskáját.

Az áldozatsegítők vidéken is elérhetők a 06-80/225-225-ös, éjjel-nappal ingyenesen hívható telefonszámon. Ott megmondják, mit tegyünk, a helytől függően hová forduljunk.

De tán szerencsésebb volna megelőzni a bajt, s ebben tanulhatnánk a férfiaktól: többségüknél a zakó, dzseki cipzárral védett belső zsebe rejti a tárcát, a fontos okmányokat, melyeket mindenképpen magukkal kell hordaniuk.