Géncserestop

Úgy fogalmaztak: az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) működésére szánt összegből tilos finanszírozni bármilyen kutatást vagy klinikai alkalmazást, mely az emberi génállomány manipulálására alkalmas terméket eredményezne. A lényeg lényege viszont egy mondattal tovább található: az FDA-nak fel kell kérnie azokat a szakembereket, akik majd az emberi embriók génállománya átalakításának etikai kérdéseit taglaló jelentést véleményezik.

Miért van erre szükség? Mert (újabb) fordulóponthoz érkezett a tudomány. A humán embriók génállományának átszerkesztése már nem elméleti kérdés. Az idén áprilisban kínai kutatók tanulmányban részletezték, hogyan képesek egy bizonyos fehérje révén géneket cserélgetni. Az embriók ugyan életképtelenek voltak, a szakma mégis egyöntetűen felhördült: az efféle kísérletek leállítandók, és etikai kódexet kell kidolgozni.

Az aggodalom alapos. A megszületendő gyermek génjeinek manipulálása ugyanis módfelett etikátlan is lehet. Roppant szimpatikus dolog kiiktatni valamely öröklődő betegség génjét, de például a szem vagy a haj színét önkényesen állítgatni már nem biztos, hogy etikus. Egyrészt az embrió nem tudja jóváhagyni a felesleges beavatkozást, másrészt pedig generációk öröklik meg a módosított génállományt. És ha – a legjobb jóindulat mellett is – valamit rossz irányba tekernek a „génmesterek”? Akkor évszázadokra elszúrhatják egy-egy nemzetség életét, s utódok sorában kell majd visszacsinálni a változtatásokat, ami kockázatot jelent. Egyelőre tehát be kell érni a színes kontaktlencsével meg a hajfestékkel.