Az én képernyőm: Celebspirál

Ezen a példán jól levezethető minden. Itt van ez a 27 éves, csinos szőke leányzó. Színésznőnek nem nevezném, hiszen egy tévés szappanoperán kívül másban nem domborított, abban is harmatgyengén. Ez az igen tehetségtelen kis nő mégis sztár, ezerszer többet írtak róla már eddig is a lapok, mint édesapjáról, a nagyszerű művészről, a Nemzet Színészéről. Rengeteget szerepel a bulvárlapokban, amire okot ad, hogy félévente halálosan szerelmes lesz valami gazdag férfiba. De már az is elegendő indok, hogy ő Sarka Kata legjobb barátnője. Ha valaki nem tudná, ez utóbbi hölgy az egyik legcelebebb celeb. Azt most ne taglaljuk, hogy ő aztán végképp attól híres, hogy híres. De az ő férje – számos kritikus szerint a média egyik legkártékonyabb figurája –, Hajdú Péter rendszeresen meghívja a műsoraiba Zsófit. És hát ugye ez ilyen spirál: minél többet beszélnek valakiről, annál többen ismerik, és nini, egyszerre csak híres lett! Az teljesen mellékes, hogy nulla teljesítménnyel.

Tehát úgy kap havi egymillió forintot, hogy ebben az évben még semmit nem dolgozott, s már augusztus van. Nem név, nem jó, nem tehetséges, műsorvezetőnek kezdő – és ennyi pénzzel fogják, hogy juj, valahogy el ne csábítsa egy másik csatorna. Hát normálisak ezek?

A héten egy másik celebről is láttam portréműsort, a média fenegyerekéről, Árpa Attiláról az Echo Tévén. Megosztó személyiség, bevallom, én sem tartozom a rajongói közé. De az ő keresete mögött legalább munka, ötlet, kreativitás van. Önálló személyiség, szuverén alkotó. Művésznek azért nem nevezném, bár ki tudja, talán még az is lehet belőle. A múltja nem valami szimpatikus: amikor az RTL Klub egyik vezetője volt, neki köszönhettük a Való Világot és ő alakította ki a ma ismert bulvárstílust. Akkori nyilatkozataiból, megjelenéséből áradt a macsó nagyképűség.

Aztán egyszer csak elege lett. Valami sugallatra hirtelen más szemmel kezdte nézni a világát. Rájött, hogy az élet értelme talán mégsem a nézettség növelése. (Egy pillanatig se higgyék, hogy az ilyen felismerés könnyen megy egy tévésnél.) Kívülről rápillantott saját magára is, és nem tetszett, amit látott. Önmagának sem volt szimpatikus. Azt meg ki szereti?

És ha már így esett, egy pillanat alatt döntött és otthagyta az ország piacvezető kereskedelmi tévéjét, minden médiás álmát. Ha nem teszem meg, olyan lennék ma már, mint a mostani vezetők – mondja és megborzong. Kitört a mókuskerékből, bár azért nem futott messzire. Filmproducer lett, rendező és színész, az ő nevéhez fűződik a sikeres Argó akció-vígjátéksorozat. A portré arra volt jó, hogy a néző árnyaltabban lássa Árpa Attilát, akitől nem lehet megtagadni az elismerést, amiért ki tudott szállni a kertévék világából. Igaz, a stílusa alapján akár még ott is lehetne. De ha valaki jóképű, nagydarab, dagadó karizmú, ráadásul gazdag és sikeres – a legritkább esetben szerény ibolya is egyúttal.