Az én képernyőm: Landolás a Vörös téren

Különös nap volt 1987. május 28. Egy 19 éves német suhanc megrengette a világot. De legalábbis a Szovjetunió szuperhatalmi világát. És mint ilyen, az egész világon a címlapokra, a híradók élére került – kivéve persze a béketábort. A szovjet lapokban – akárcsak az NDK-s vagy magyar újságokban – kétmondatos hír volt. De akármennyire eldugták, a tény attól még tény maradt, s nem is kicsit megdöbbentő. Most egy dokumentumfilm frissítette fel az emlékezetünket, melyet a Spektrum mutatott be Landolás a Vörös téren címmel. Megszólaltatták a ma negyvenes éveit taposó férfit, volt szovjet katonatiszteket, elemzőket.

Ország-világUjlaki Ágnes2015. 08. 04. kedd2015. 08. 04.
Az én képernyőm: Landolás a Vörös téren

A kissé zavaros fejű, nagy ideákat tápláló hamburgi ifjú úgy döntött, hogy kezébe veszi a világbéke ügyét és előremozdítja a megrekedt szovjet–amerikai leszerelési tárgyalásokat. Józan ésszel gondolkodó embernek ilyesmi eszébe sem jutna. De Mathias Rust legott nekilátott a terve kivitelezésének. Vett összesen ötven(!) repülésórát, bérelt egy Cessna 172-es kisrepülőt, majd elrepült Izlandra, onnan Helsinkibe. Május 28-án felszállt, Stockholmot jelölte meg úti célnak, de hamarosan irányt változtatott, és Moszkva felé vezette a gépet. Gond nélkül áthaladt a szovjet határon a világ legjobban őrzött légterében. Este 7 órakor a Vörös téren, a Kreml mellett szállt le. Az emberek köré gyűltek, fotózták, autogramot kértek, de senki nem értette, mi történt. Amikor a Kreml katonai parancsnokának jelentették az esetet, bosszankodva hessegette el az okvetetlenkedőket: „Hagyjatok már békén a repülőgépeitekkel!”

A fiú maga sem hitte, hogy az elgondolás sikerült, ám arról végképp fogalma sem volt, mi lesz ezután – azt a szakaszt már nem tervezte meg. Még félórát álldogált, mire kiérkezett egy járőr, udvariasan az útlevelét kérte és megállapította: nincs vízuma. A kabarészerű jelenet után végül bevitték az őrsre. A TASSZ csak egy nappal később adta ki a hírt, így az eset akkor jutott a szülők és a világ tudomására. A világ gúnyosan nevetett, a szovjet vezetés őrjöngött. Az oroszok közül sokan máig – tévesen – úgy vélik, hogy mindez belső összeesküvés volt a légelhárítás vezetői ellen. Tény, hogy a parancsnok öngyilkos lett, 20 tábornokot azonnal nyugdíjaztak, s összesen kétezer embert rúgtak ki. Szokolov marsall védelmi miniszter, aki megúszta az afganisztáni háború elvesztését, most „önként lemondott”. Akárcsak Koldunov marsall, a légierő főparancsnoka. Nem tudom, Mathias örült-e az eredményének: egy emberélet és kétezer állás. Gorbacsovnak, bár dühöngött, nem jött rosszul az eset, mert megszabadulhatott a hadsereg közismert héjáitól. A német fiút 4 év munkatáborra ítélték, ahová aztán nem szállították el, viszonylag jó bánásmódban volt része. Összesen 14 havi fogva tartás után kegyelmet kapott, 1988 nyarán hazaengedték.

A folytatás? Még az év decemberében Reagen és Gorbacsov aláírta a leszerelési megállapodást. A korabeli szovjet fiatalok egyáltalán nem tartották ellenségnek Mathiast, inkább imponált nekik a fiú vakmerősége. Moszkvában született a legtöbb vicc az esettel kapcsolatban. Például: „Mi a Vörös tér új neve? Seremetyevo 3.”

A Cessna ma a berlini közlekedési múzeumban látható. Mathias további sorsának alakulása ebben a filmben nem szerepelt, de érdemes néhány szóval ismertetni. Az amúgy is labilis, furcsa személyiségű fiatalembernek nem tett jót a világhír. Alighogy hazaérkezett, a kórházban, ahová civil szolgálatra osztották be, késsel beleszúrt az ápolónővérbe, aki nem akarta viszonozni a vonzalmát. Ezért az orosz után a német börtöncellákat is megismerte, két és fél évre. Kiszabadulása után egy ideig üzleti tevékenységgel próbálkozott, de semmi sem jött be neki. 2001-ben kasmírpulóvert lopott egy hamburgi áruházban. Pénzbüntetést kapott, mint ahogyan néhány éve adócsalásért is.

De ha csaknem három évtized után a hihetetlen landolás mérlegét tekintjük, mégsem történt hiába a fura eset. A történészek ma már úgy tartják, hogy a kissé lökött német fiú fontos fogaskerék volt a peresztrojka és a glasznoszty kiteljesedésében, és így, közvetve, a szocialista világrendszer összeomlásában.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek