Hazavitték a lövedéket, riasztották a hatóságot, aztán hónapokig vártak...

1955. 
Szerte az országban 13 ezer cséplőgép állt munkába. Sikerült mindenütt kijelölni a gépek mellett agitáló népnevelőket is, akik bátran nyúlnak a felvilágosító munka sokféle formájához. Az ebédszünetek és a vasárnapi délutánok kiválóan alkalmasak a beszélgetésre, a közös újságolvasásra. A gépeknél felállított faliújság hatásos eszköz a versenyeredmények ismertetésére, az ügyesen megválasztott rövid kultúrműsorok, a találó rigmusok is nagyon célszerűek ilyenkor.

1965. 
Csatavesztés Nagyvázsonyban. Az év elején lapunk is ott volt azon a tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy milyen látványos elemekkel rendezik meg a hagyományos lovasjátékokat. Ám most azt közölték, hogy az idei évben elmaradnak a vázsonyi játékok; a fő ok, hogy állítólag nem tudnak elég lovat biztosítani a produkcióhoz. Azt ugyan senki sem hiszi el, hogy Magyarországon, ahol a Lósport Vállalat négyszer annyi számmal szerepel a telefonkönyvben, mint például az Országos Tervhivatal – ott a lóhiány komoly ok lehetne… Nem vizsgálhatjuk, hogy hány forinton múlott a dolog, állítólag a lovak „fellépti díján” bukott el idén Nagyvázsony.

1975. 
Májusban egy kocsi földet hozattam. A földet egy markoló rakta fel a kocsira, ám a földdel együtt egy 60 centi hosszú, 15 centiméter átmérőjű fel nem robbant ágyúlövedéket is föltett. Ezt már csak otthon vettük észre, amikor a földet szétterítettük. Azonnal jelentettük az esetet a rendőrségen, a tanácsnál; most augusztus közepe van, de azóta sem történt semmi. Két kiskorú gyermekem mellett talán érthető, hogy szeretnék megszabadulni ettől a veszedelmes robbanószerkezettől.

1985. 
Harmadik gimnazista voltam, amikor beleszerettem az irodalom-tanárnőmbe. Ez talán még nem szokatlan. De az igen, hogy érzelmeim viszonzásra találtak, alig volt néhány évvel idősebb nálam a tanárnő. Sokat tanultam tőle, tanulmányi eredményem soha nem remélt színvonalat ért el. Délutánonként az ő lakásán találkoztunk, tanultunk, beszélgettünk, szeretkeztünk. Azt reméltük, hogy nem derül ki a kapcsolatunk, de tévedtünk. Az ügy kipattant, őt eltanácsolták. Nem engedte, hogy vele menjek, hogy elrontsam a jövőmet. Elkeseredésemben irodalomból meghúzattam magamat.

1995.  
Hát megtörtént a csoda: nálunk járt a Rolling Stones! Hetvenezer néző élvezte fellépésüket a Népstadionban. A felhajtás hihetetlen méretű volt: különgép, titokzatosság, bujkálás a sajtó és a rajongók elől, aztán fantasztikus látvány, hangerő, görögtűz… Mick Jagger, a legenda vagy huszonöt éve azt mondta: ha még 45 évesen is az I Can Get No-t kell énekelnie, hát inkább öngyilkos lesz. Szerencsére nem lett, és így a Népstadionban három nemzedék előtt hangzott fel újra: I Can Get No…

2005. 
Naponta több százmillió forint tisztességtelenül szerzett jövedelmet mosnak tisztára Magyarországon. Legalábbis a szóbeszéd szerint. Mi is az a pénzmosás? A kifejezés valóban egy mosodához kapcsolódik. Al Capone, a hírhedt amerikai gengszter bevételei egyre nőttek, a fölös pénzéből egy mosodahálózatot alapított. És az így, legálisan szerzett jövedelméhez könyvelte hozzá a szeszcsempészetből származó bevételeit – ez volt az a bizonyos banánhéj, amin elcsúszott. Gyilkosságért soha, de adócsalásért sikerült elítélni.