Ingatlanok aranyáron

Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője állítja: – A drasztikus áremelkedést alapvetően két tényező befolyásolja. Egyfelől a befektetői vásárlások: az alacsony kamatok miatt mind többen vesznek befektetési célból ingatlant. Magas hozammal járhat, ha a lakást – akár hosszú, akár rövid távra – kiadják. 

A lakáskiadás évente akár 8-9 százalékos hozamot is hozhat, ez pedig jóval több, mint amennyit a bankba tett pénz fial. Az üzletbe mindenki egyszerre akar beszállni, a vevők egymásra licitálnak, az egekbe röpítve az árakat. A szakértő szerint azonban a mostani nagymértékű áremelkedés hosszú távon nem határozza meg az ingatlanpiacot, a befektetői dömping hamarosan alábbhagy. 

Ellenben olcsóbb lakásokra azután sem számíthatunk, ahogyan a válság éveiben sem állt meg az élet az ingatlanpiacon. 

– Nézzük a másik tényezőt: a saját célra vásárolt ingatlanok is kelendőek, ezek jellemzően családi házak. Az irántuk érdeklődő vevők azonban lassabban lépnek a piacra, nekik nem sürgős. Így az áruforgalom beáll majd az egyensúlyi szintre. A jelenleg nagyon pörgő területeken – Budapesten, a nyugat-magyarországi nagyvárosokban – talán érzékelhető lesz egy kisebb megtorpanás, de ne várjuk, hogy sokkal olcsóbban juthatunk majd ingatlanhoz, legyen az lakás vagy családi ház – mondja az elemző. 

Mindent visz a közösségi

Gábor a belvárosi lakását hirdette meg az egyre népszerűbb közösségi szállásmegosztó oldalon, amelyet mind többen vesznek igénybe: drágább hotelek helyett magánszemélyek lakását bérelik ki pár napra vagy akár több hétre is. – Sokat gondolkodtam rajta, mi legyen a lakással: albérlőt keressek vagy hirdessem meg az Airbnb-n. Osztottam-szoroztam, az eredmény pedig magáért beszélt. Bármilyen pofátlanul sokat kérek is a bérlőtől, ha turistáknak adom ki rövidebb időre, jobban járok. Akkor is, ha tisztességesen fizetem a járulékokat. 

Az Airbnb már számtalan országban van jelen, Magyarországon is egyre népszerűbb. Sokan gondolkodnak Gáborhoz hasonlóan, s többek között ez is magyarázza, miért olyan nehéz Budapesten (és egyre több vidéki nagyvárosban) elérhető áron albérlethez jutni. Tavaly még úgy ezer tulajdonos hirdette meg lakását szállásként, ma már hétezernél is többen tesznek így. 

Az adóhatóság is figyelemmel kíséri a könnyen sokat hozó új pénzforrást – nem lehet adózás nélkül megúszni. A szabályzat szerint, ha online portálon keresztül adjuk ki a lakásunkat, az „egyéb szálláshely” szolgáltatásnak minősül, s külön engedély, illetve adószám szükséges hozzá. Az ellenőrök pedig itt is razziáznak: ha próbavásárlóként, azaz utazóként nem kapnak számlát, a bírság akár egymillió forintra is rúghat. 

Aki pedig nem vesződik az Airbnb-vel, s inkább szeretné a lakását hosszabb távra kiadni: panellakásba fektet. Olcsóbban jut hozzá, mintha a belvárosban vásárolna nagyobb lakást. Mivel mind többen keresik a panelt, egyre kapósabb az ingatlanpiacon, így tovább emelkedik az ára. 

Hol jobb, hol rosszabb 

Mi a helyzet vidéken? Jellemzően a megyeszékhelyeken, a népesebb városokban vásárolnak nagyobb kedvvel ingatlant az ott élők, a kistelepüléseken szinte nincs kereslet. A folyamat pedig öngerjesztő lehet: egyre többen költöznek majd a nagyobb városokba, a kihalt falvakban pedig nem sokan vesznek házat – a befektetések elmaradásáról már nem is beszélve. 

A Balatonnál nincs okuk panaszra az ingatlanosoknak: mind az északi, mind a déli part keresett a vásárlók körében. Aki Budapesten nem szeretne befektetni, nyaraló formájában a tóparti üdülőkben hagyja a pénzét. A Zimmer Ferik ideje azonban lejárni látszik: a szobáztatás már kevésbé népszerű. A legtöbben inkább abban bíznak, hogy az ingatlanuk jó befektetés lesz, évek múlva jóval többet ér majd. Balatonfüreden, Siófokon, Balatonlellén nyolcszázezer- egymillió forintos négyzetméteráron is találunk ingatlant. 

Egyre népszerűbb a Velencei-tó is: a fővároshoz közelebbi vízparton azonban már nem csak nyaralót vesznek, többen életvitelszerűen költöznek a tóhoz.