Kusza szerelmi ügy: az iker-lányoktól anyjukhoz menekült a MÁV-dolgozó, akitől új ajánlat jött...

1945.
Tudod-e, hogy a vonatközlekedés beszüntetésének oka a szénhiány? Szén pedig azért nincs, mert a felszabadulás óta kilencven bányatulajdonos járt már Svájcban, hogy ott intézzék vagyonuk „védelmét”. Tudod-e, hogy Kállay volt miniszterelnök 57 ipari vállalatnak és banknak volt a vezérigazgatója? Tudod-e, hogy a földreform előtt 946 ezer hold föld volt az egyházak kezén? Tudod-e, hogy Eszterházy hercegnek 400 ezer hold földje volt, ezenkívül 22 ipari vállalatban és bankban volt pozíciója és van ma is?

1955. 
Szövetkezetünk tagsága olyan zárszámadásra készül, amilyenre még nem volt példa. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy egy munkaegység értéke 50 forint körül lesz, s mert férjemmel együtt tekintélyes számú munkaegységet szereztünk, bátran gondolhatunk nagyobb terveink megvalósítására. Hozzákezdünk házunk tatarozásához, s amikor ezzel végzünk, olyan gyönyörű bútort vásárolunk, amilyen csak a „nagyságáéknak” volt, akiknél a felszabadulás előtt cselédkedtem.
(Tollas Sándorné, Debrecen)

1965. 
A mezőgazdasági munkával összefüggő személyszállításért ezentúl nem kell megfizetni az eddigi 200 forintos illetéket. Ám ez a könnyítés csak a munkával összefüggő szállításokra vonatkozik. Be kell tartani a KRESZ szabályait is, vagyis állva egyáltalán nem szabad utazni, ha nincs pad a teherautón, akkor a platón ülve lehet közlekedni, de úgy, hogy az oldalfalakon belül legyen minden testrész.

1975. 
A tápiószelei Csapláros István – korábban maga is repülős volt – szakértői lelkesedéssel magyarázza óvodáskorú kisfiának Ferihegyen, hogyan működik az éppen felszállásra készülő TU–154-es robotpilótája, és hogy hány utas fér el az ugyancsak a betonon álló IL–18-asba. A kis Csabi megbabonázva figyeli az ezüstös gépmadarakat, apja büszkén kérdi hát a máris pilótának szánt fiát: Na, kisfiam, akkor mi leszel, ha nagy leszel? A gyerek tétován körülnéz, majd meglátván a poggyászszállító kiskocsit, boldogan rávágja: targoncavezető…

1985. 
Különleges csinnadratta Bécsben is egy európai kupamérkőzés. Így van ez az Austriánál is, Nyilasi csapatánál. Nyíl különleges egyéniség továbbra is; már idehaza mindenki Tibikéje volt, s Bécsben is legalább olyan népszerű, mint egykor a Ferencvárosban. Rendkívül előnyös szerződést kötött újabb két évre. Mehetett volna Franciaországba is, még kedvezőbb feltételekkel, de maradt Ausztriában, mert okos fiú. Klasszis játékos volt és maradt. Igazi sztár, de nincsenek ehhez illő allűrjei, úgyhogy nem véletlen, kedvelt figurája az osztrák sportéletnek.

1995.  
Harmincéves, főiskolát végzett MÁV-dolgozó vagyok. Megismerkedtem egy iker lánypárral. Teljesen egyformák, egyformán öltöznek, sminkelnek, még a kölnijük is ugyanaz. Beleszerettem az egyikbe, összejöttünk. Aztán egyszer kiderült, hogy a legbizalmasabb szerelmi együttlétünkre olykor a testvérét küldte el. Amikor számon kértem ezt az erkölcstelen játékot, azt felelte, hogy a húgának régóta nincs fiúja, s hogy „követelő vágy volt benne”. Felháborodásomban elmeséltem mindezt az anyjuknak, aki jót nevetett a történeten, majd azt mondta, ha megharagudtam a szerelmemre, ő szívesen lesz a szeretőm!

2005.  
Egy debreceni felmérés szerint a helyi egyetemen végző szakorvosjelöltek 66 százaléka fontolgat külföldi munkavállalást. Egyelőre csak tizedük tett tényleges lépéseket is. Ugyanakkor itthon maradnának, ha kezdő nettó fizetésük elérné a havi 200 ezer forintot. Most általában 100 ezer kerül a zsebükbe. A két összeg között ugyan nagy a különbség, de szakértők szerint megérné ennyit adni, hogy Magyarországon maradjanak az orvosaink.