'Elmúltam 23, már pénzem és motorom van' - Jó parti volt 1985-ben is

1945. 
A Népbíróság Nagy Károly tanácsa szombaton hozott ítéletet dr. Imrédy Béla volt miniszterelnök, háborús főbűnös ügyében. A Népbíróság ötrendbeli háborús bűntett elkövetésében mondta ki Imrédyt vétkesnek, és ezért kötél általi halálra ítélte. Az ítélet ellen Imrédy fellebbezett. Imrédy halálra ítélésével a legteljesebb igazságnak szerzett érvényt a magyar nép. Nagy pénzügyi tudásával, a politikában való jártasságával és intelligenciájával valamennyi háborús főbűnös közül talán a legnagyobb mértékben járult hozzá országunknak a németek által történő behálózásához.

1955. 
Mosolygós tekintetű fiatal férfi áll az OTP pécsi fiókjában: a vasárnap kisorsolt békekölcsön nyereményéért jött ide. Hamarosan híre megy a nagy újságnak: ő nyerte a 100 ezer forintos főnyereményt! A terveiről mesél: „Két kislányom van. Rozikának tréningruhát viszek haza, Gyöngyinek meg mackót. Az asszonyt meg elhozom Pécsre, hogy vegyen téli kabátot. Tavasszal meg majd házat építünk. De ha megöregszem, akkor is mesélni fogok a gyerekeimnek a régi szegénységről, és a magunk most már szebb, boldogabb életéről.”

1965. 
Az én apám már nyolc éve a községi tanácsnál dolgozik mint hivatalsegéd. Egyben a községben működő tűzoltó-egyesület önkéntes tagja. Már több alkalommal voltak községi versenyen, egyszer egy borotvafelszerelést is nyert, hivatali munkájáért is több alkalommal küldték kirándulni, üdülni. Sajnos, most nem mehet sehova, mert beteg: TBC-kórházban kezelik. Remélem, ha majd felgyógyul, ismét törődik velünk a tanács, mert mióta beteg, ránk se néznek. Ami nekem fáj, hiszen az emberrel akkor is törődni kell, ha nem tud dolgozni, ha beteg.
(Zsoldos Éva III. oszt. tan., Tiszatelek)

1975. 
Évek óta halljuk, mondjuk: rengeteg a rossz minőségű cipő. Most megjelent egy hír: a győri cipészszövetkezet új terméket hoz forgalomba, egy hordozható garázst. Hát csoda, hogy annyi a rossz cipő, ha a szakma kiválóságai garázskészítésre fordítják tehetségüket? Vagy talán föladták: a cipő legyen olyan, amilyen, de majd a garázs, az jó minőségű lesz?

1985. 
Elmúltam 23, már pénzem és motorom van. Sokan mondták, hogy jó parti vagyok. Egy születésnapon összejöttem a barátom húgával, jól éreztük magunkat. Az lett a folytatás, hogy velem szereltették fel a tévéantennájukat. Mifelénk van egy szokás: szőlőőrzésnek hívják. A hajadon lányok és a nősülő legények felköltöznek néhány napra a szőlőhegyre, hogy megkóstolják egymást… Próbaházasság volt ez, régebben is. A lány anyja tuszkolt volna fel minket is a présházba, de én nem tűröm, hogy lasszóval fogjanak meg.

1995.  
A dolgok pontos megfigyelése és tudatosítása megóv a későbbi nosztalgiázástól. Tizennyolc évesen, éhesen és egy rossz kabátban, önbizalomhiánnyal küszködve álltam egy külvárosi villamoskocsi hátsó peronján. Ne felejtsd el, hogy ilyen volt az életed! – mormogtam magamban. Nekem azóta sokszor beszéltek az egyetlen, a csodálatos, a visszahozhatatlan fiatalságról, én azonban nem kívántam soha többé tizennyolc éves lenni.
(Moldova György)

2005.
Lányom angol nyelvű egyeteme ötsoros levelet intézett egy spanyol egyetemhez. Lányom hiába beszél tökéletesen angolul és spanyolul, az ügy hivatalos, kéretik tehát hivatalosan is lefordítani. Az öt sor ára 60 ezer forint. A szöveg 70 szóból áll, azok nagy része dátum, az iskola és a lányom neve. A maradék szavak száma 34. Ami azt jelenti, hogy a Bajza utcában szavanként 1764,70-ért fordítottak le egyetlen szót angolról spanyolra. Ami röviden szólva: rablás. Angolul: robbery. Spanyolul: robo. Kérek 3529,40-et.