Átjárás csak kevesek számára lehetséges - Széles a szakadék

TÁRSADALMI KASZTOK hivatalosan már sehol sem korlátozzák a lakosság életét, mégis a különböző osztályok közötti átjárás csak kevesek számára lehetséges. Hogy ki milyen környezetben nevelkedik, nagyrészt eldönti azt is, hogy felnőttként a gazdagok vagy a szegények számát gyarapítja-e.

Ország-világHardi Judit2016. 05. 29. vasárnap2016. 05. 29.

Kép: gyerek szoba játék család otthon gazdag család 2013 05 23 Fotó: Kállai Márton

Átjárás csak kevesek számára lehetséges - Széles a szakadék
gyerek szoba játék család otthon gazdag család 2013 05 23 Fotó: Kállai Márton

Nincs egyszerű dolga annak a gyereknek, aki szegény családban, kevéssé vonzó városrészben nő fel. Ő ugyanis felnőttkorában kisebb eséllyel keres jól, mint azok a társai, akik jobb környéken cseperednek fel. Mindezt eddig is sejteni lehetett, ám most egy több évtizedes kutatást követően bebizonyosodott, hogy a fizikai környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek jövőjére.

A kilencvenes évek Amerikájában nagyszabású kutatás indult, melyben 4600 – szegény térségben, szociális bérlakásban élő – család vett részt önkéntes alapon. Közülük sorsolás alapján választották ki a szerencséseket, akik lehetőséget kaptak rá, hogy jobb környékre költözzenek.

Pár évvel később kielemezték, mit hozott a változás a költöző családok gyerekeinek életében. Kiderült, hogy akik igen fiatalon kerültek ki a „visszahúzó” környezetből, látványosan többet kerestek felnőttként, mint akik az eredeti lakhelyükön maradtak.

Nem segített viszont a környezetváltozás azokon a gyerekeken, akik már idősebb korban, kamaszként kényszerültek költözni. Ennek oka lehet, hogy őket a már jól ismert iskolai és baráti közegből szakították ki, nehezebben illeszkedtek be, rosszabbul teljesítettek az oktatási intézményekben.

A következtetés egyértelmű: a jobb környék szebb jövőt ígér. Ám más kutatók felhívják a figyelmet: a sorsolásban önkéntes alapon lehetett részt venni – vagyis rendszerint olyan családok éltek a lehetőséggel, melyekben amúgy is létezett a törekvés arra, hogy több lehetőséget kínáljanak a gyermekeiknek.

Szintén amerikai példa: a kilencvenes évek végén Chicago egyik legszegényebb negyedében pár épületet lebontottak, az ott lakókat jobb helyre költöztették. Évek múlva felkeresték az akkor már felnőtt, az új helyen letelepedett gyerekeket, és kiderült, hogy 9 százalékkal többen találtak munkalehetőséget és 16 százalékkal nagyobb a jövedelmük, mint azoknak a kortársaiknak, akik a leszakadó régióban maradtak.

Korábbi kutatások is hasonló eredményre jutottak: a bűnözésről, szegénységről elhíresült régiókban felnövő gyerekeknek nincs vagy csak nagyon kevés az esélyük a kiszakadásra.

A szülők keze pedig sokszor meg van kötve, hiszen még ha el is költöznek, egy jobb kerületben az élet is költségesebb: iskolai kiadások, különórák, szabadidős tevékenységek, egyebek. A felmérés eredménye alátámasztja azok véleményét is, miszerint a bűnözés nem etnikai probléma egyes térségekben. A szegénység viszont szegénységet szül, a társadalom peremére szoruló gyerekek – bőrszíntől függetlenül – felnőttkorukban is hasonló körülmények között élnek majd.

Magyarországon ilyesféle átfogó kutatás még nem készült, ám más vizsgálatok hasonló jövőképet jósolnak. Nem csak a munkahelyek hiánya, de az iskolarendszer szegregáltsága, a rossz családi háttér, a szegények és a középosztálybeliek közötti egyre mélyülő szakadék, a nélkülöző környezet fejletlenebb intézményrendszere meghatározzák, mekkora eséllyel képes egy gyerek kiemelkedni a szegénységből. Mindez persze öngerjesztő folyamat: ha a szegények külön városrészbe (országrészbe) szorulnak, a társadalmi egyenlőtlenség csak tovább növekszik.

 

A statisztikák arról árulkodnak, hogy a gyermekeknek nem csak a későbbi anyagi helyzetét, de a családi állapotát is befolyásolja a pozitív vagy negatív környezet. Például a sorsolás után elköltözött lányok közül nem csak többen dolgoztak és jobban kerestek, de saját családot alapítva nagyobb eséllyel is maradtak együtt a gyermekük apjával. Ez pedig – vagyis a kétszülős családmodell – a legtöbb esetben szintén hozzájárul a társadalmi felemelkedéshez, állítják a kutatók.

Ezek is érdekelhetnek