Balszerencsés forduló

Hatalmas a tétje az Egyesült Államok és az Európai Unió szabadkereskedelmi egyezményének. Az amerikai, washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutató Központ (CEPR) számításai szerint az unió 120 milliárd, míg az USA 95 milliárd eurót takarítana meg évente, ha az egyezményt sikerülne életbe léptetni. Ennek a tervek szerint már 2014-ben be kellett volna következnie, de mivel nemcsak támogatói vannak az ügynek, hanem heves ellenzői is, ez nem történt meg mind a mai napig.

A tizenharmadik egyeztetési forduló épp a múlt héten zajlott le.

Nos, a 13-as szám ezúttal valóban szerencsétlennek bizonyult: a mindig titokban tartott szerződéstervezet több mint kétharmadát, 248 oldalt valaki meglovasította, és eljuttatta a Greenpeace hollandiai igazgatóságához.

A zöldszervezet pedig hétfőn délelőtt közkinccsé tette a dokumentumot.

A Greenpeace egyúttal fel is hívja a figyelmet a szerződéstervezet legnagyobb hiányosságaira:

Eszerint a szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül, mindazokat, melyek lehetőséget biztosítanának az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények védelmében.

Másik probléma, hogy a dokumentumokban szó sem esik az éghajlatvédelemről, ráadásul a Szabályozási együttműködésről és a Termékek piacra jutásáról szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedéseket. Megszűnne az elővigyázatosság elve is: a tervezet nem tesz említést az unió ezen elvéről, ám bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről” – azaz a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett csak azok használatát szabályoznák. Így például simán megtörténhetne, hogy, Magyarország szándéka ellenére, megjelenjenek a hazai piacon génmódosított termékek.

A legnagyobb problémát azonban az okozná – állítják a környezetvédők, nem is alaptalanul –, hogy a nagy, nemzetközi vállalatok példátlan mértékű beleszólási jogot kapnának az üzleti szféra ügyeibe, míg a bíróságok hatásköre csökkenne. Múlt héten Barack Obama USAelnök és Angela Merkel német kancellár együttesen szólította fel a résztvevőket a szerződés ez évi véglegesítésére.

A kiszivárogtatás fényében azonban könnyen előfordulhat, hogy az ösztönzés annyit ért, mint a falra hányt GMO-borsó.

Ami a tárgyalások konkrét állását illeti, az EU nézőpontjából az amerikai közbeszerzési piachoz való uniós hozzáférés javításának érvényesítése ígérkezik a legnehezebbnek. Az amerikai javaslat messze nem elégíti ki az EU igényeit, és nincs arányban az amerikaiak vámtarifa-csökkentési elvárásaival, márpedig e kettőnek csereszabatosnak kellene lennie (az USA számára az egyik fő cél az uniós agrártarifák lenullázása vagy csökkentése). 

Ami a borokat illeti, a néhány éve megkötött EU–amerikai bormegállapodás az európai borok túlnyomó részében megfelelő védettséget biztosít. Akad azonban néhány kivétel, így a Kaliforniában előállított pezsgő, ami a franciákat nyilván zavarja.