'Harmincegy évi házasság után megváltozott a feleségem... lehetetlen ötletekkel áll elő'

1946.  
A közellátási miniszter rendelete baromfi és tojás beszolgáltatásáról. A baromfinak üres beggyel az alábbi súlyt kell elérni. Csirke 80 deka, tyúk 150 deka, gyöngyös 1 kiló, pulyka 4 kiló, liba 4 és fél kiló, kacsa 2 és fél kiló. A hízott liba és kacsa minden kilója 2 kilónak számít. Tojást legkevesebb egy kilót lehet egyszerre beszolgáltatni. A beszolgáltatáson felül maradt baromfi és tojás belföldi forgalma semmiféle korlátozás alá nem esik.
(Inflációs jelentésünk: a Szabad Föld ára egy hét alatt 20 ezer adópengőről 200 ezer adópengőre emelkedett. Július elején 1 adópengő 7 milliárd 500 millió pengőt ért.)
 

1956. 
Július 13-án, délután három órakor a menetrend szerint közlekedő Budapest–Szombathely utasszállító repülőgépen, egy héttagú, szervezett fasiszta banda, Polyák György volt horthysta pilóta vezetésével, a gép vezetőjét fegyverrel kényszerítette, hogy Nyugat- Németországba repüljön. A gép az ingoldstadti repülőtéren ért földet. A 14 főnyi utas és az 5 főnyi személyzet közül 12-en – köztük több bandita is – az összetűzés során súlyos sérüléseket szenvedett, őket kórházba szállították. A magyar közvélemény mélységesen elítéli a légi útonállók gaztettét, és nem csodálkozik, hogy a hírhedt nyugati hírügynökségek a bűnösöket pártolják.


1966. 
Július végétől hazánkban rendezik meg az 51. Eszperantó Világkongresszust. Számtalan országból érkeznek vendégek, híven mutatva: milyen sikeres a varsói szemorvos, Zamenhof által alkotott nyelv. Az Internacionálé II. kongresszusán Lenin is, a francia mellett eszperantóul ajánlotta e nyelvet, mert mint mondta: „az eszperantó a proletariátus latinja”.


1976. 
Harmincegy évi házasság után megváltozott a feleségem. Eddig minden terv szerint ment: háromszobás, tornyos házat építettem, kitaníttattuk a gyerekeket, autót vettem, már a kriptát is megcsináltattam mindkettőnknek. Az asszony azonban lehetetlen ötletekkel áll elő. Hogy például menjünk el Csehszlovákiába. Mondtam neki, nem fizetek súlyos ezreket olyasmiért, amihez nincs műveltségünk. Akkor azt mondta, menjünk el Zalakarosra, ott nyílt egy új fürdő. Nem megyünk, mert ez felesleges pénzkidobás lenne, a környékünkön is van fürdő. Most azt hallom, hogy a hátam mögött vett egy lemezjátszót, amit a lányunknál dugdos. Miközben a rádióból is hallgathatna zenét. Azt mondják, egy lemez legalább 60 forint, ha rákap, mennyi pénzbe kerül az ilyesmi?


1986. 
A kisvárosi középiskola menzáján felirat: „Kést hozzál!” A srácok ugyanis megfújták a késeket, volt nap, hogy 10-15 is eltűnt. A felirat óta a megmaradt késeket csak a tanárok kaphatják. Az ötlet tovább fejleszthető. Jöhet a „Villát hozzál!”, majd lehet a kanalat, a tányért is bevonni, hogy a végén kitegyék a mindent megoldó táblát: „Ebédet hozzál!”


1996.  
Nem könnyű a társadalom gondolkodását átállítani, s megmondani, hogy vége a feltétel nélküli gondoskodásnak. Hogy az ember igenis felelős az életéért, az általa megszerezhető tudásért, egészségéért, jövendő nyugdíjáért. A kormány egy hosszú, paternalista korszak után mikor engedi el az emberek kezét? Előbb húzza el előlük a tálat, mint hogy megtanítaná őket halat fogni?


2006.
Távolodunk egymástól. Valamikor felvettünk minden stoppost, ma nincs autó, ami megállna nekik. Villamosról lesegítettük a hölgyeket és a csomagjukat, most az istennek sem adják a pakkjukat. Tanár voltam, ha elfutott mellettem egy aprónép, ösztönösen simítottam meg a haját vagy adtam egy játékos barackot. Ma, ha a boltban rámosolygok egy kölökre, az anyja fogja a csemetéje kezét, és elvonszolja. Távolodunk egymástól. Hogy férünk majd el ebben a kis országban?