Cserebere fogadom - Óriási lehetőség a fiataloknak

Dzsakarta tízezer kilométerre található Budapesttől. Más földrész, más kultúra, más vallás. A világ egyik legnépesebb országának fővárosa, s egyben a legnagyobb muzulmán közösségé. El tudná képzelni, hogy gyermeke egy Indonéziához hasonlóan távoli országban töltsön akár egy egész tanévet középiskolásként, a családja nélkül? Nos, nem lenne ördögtől való gondolat. Mint ahogyan az sem, hogy onnan hozzánk, Magyarországra érkezzenek kíváncsi és vállalkozó szellemű fiatalok.

A most véget ért tanévben négy indonéz középiskolás cserediák is tanulhatott Magyarországon az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány támogatásával.

Egyikük, Nur Shadrinna Imannisa, azaz Audrey alig múlt tizenhét éves, mikor tavaly augusztusban Budapestre érkezett. Mit tudott rólunk, magyarokról? Nagyjából ennyit: Budapest és Budai Vár. A nyelvünkről? Nem többet.

A Városmajori Gimnázium diákjaként azonban gyorsan bővültek nemcsak nyelvi, de kulturális ismeretei is. A beilleszkedéssel, ha úgy vesszük, szerencséje volt: a fogadó család hölgy tagja indonéz származású. Riskanty Kanaan, vagy ahogyan nálunk hívják, Iris több mint húsz éve él Magyarországon, anyanyelvén kívül jól beszéli a magyart és az angolt is. Az Indonéz–Magyar Kereskedelmi Társaság elnöke személyesen kérte fel, fogadjanak be egy dzsakartai cserediákot, s legyenek vele kedvesek. Döntöttek: 11 és 9 éves gyermekük mellé egy tanévre befogadják és a sajátjukként nevelik, vigyázzák Audreyt.

A most véget ért tanévben világszerte negyvennél is több nyelven tanulhattak az AFS által szervezett kulturális csereprogramokban a földgolyó minden tájáról útnak indult középiskolás diákok. A szervezet hazai alapítványa mára több mint 400 hazai középiskolával alakított ki munkakapcsolatot, évente átlagosan 90 diák érkezik az országba és csaknem 100 magyar tanuló utazik külföldre. Egy tanévre szóló, három hónapos, nyári egy hónapos programokat és osztálycseréket is szerveznek. Sokszor maguk a jelentkezők sem tudják, melyik kinek is ajánlott.

– A negyedéves programot az Európai Unió országaiba készülő diákoknak javasoljuk. Ők az adott ország nyelvén kívül uniós állampolgársági ismereteket is szereznek, kinttartózkodásuk egyhetes brüsszeli táborral zárul. Aki a fél- és egyéves programot választja, bárhová mehet a világban. A diákok 85 százaléka az egyéves program mellett dönt, ami azért is népszerű, mert egy év alatt nagyon jól megtanulják az ország nyelvét. Ideális esetben a 16-17 éveseknek tanácsoljuk a diákcserét: a fiatalabbak még sokszor éretlenek a hosszú külföldi tartózkodásra, a 18 évesnél idősebbeket pedig sok ország már nem fogadja, mert nehéz bevonni őket a középiskolai oktatásba.

A legnépszerűbb és egyben legdrágább úti cél az Egyesült Államok – avat be a műhelytitkokba Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója.

Akik külföldi iskolában, idegen nyelvi és kulturális környezetben töltenek fél-egy évet, a mély vízben érezhetik magukat. Éppen ezért a hazánkba érkező diákok számára három hónapig heti egy alkalommal magyar nyelvleckét szerveznek. Ez látszólag nem sok, ám az anyanyelvi környezet, a fogadó család és az osztálytársak együttesen csodára képesek.

A sajátos órarend keretében matematikát, magyar nyelvet és irodalmat, angolt és testnevelést tanuló diákok fél év után már jól teljesítenek az iskolai teszteken.

A program nem ingyenes, számos családnak elsőre drágának tűnhet: az éves kinttartózkodás költségei egy- és hárommillió forint között mozognak – az utóbbi a tengerentúli országokra érvényes. Az AFS ösztöndíjprogramjának köszönhetően azonban ez az összeg jelentősen, 30–90 százalékban ledolgozható önkénteskedéssel. Ennek köszönhetően volt olyan magyar diák, akinek egyéves Japánban való tartózkodása nem került többe negyedmillió forintnál.

Hogy mit kell ehhez tenni? A rászorultságon kívül a szervezet figyelembe veszi, ha a külföldi tanulásra készülő gyerek családja maga is diákot fogad. De vállalhatnak egyéb hasznos önkéntes tevékenységet, így nyelvi korrepetálást, programok szervezését is. Bangáné Jarecsni Rita szerint a költséghatékonyságban minden pont számít, ami kellő aktivitással megszerezhető.

Tudni szeretnék, mi a legnagyobb kihívás egy olasz fiatal számára Magyarországon?

– Nem akarom megsérteni a magyar háziasszonyokat, nagyszerűen főznek, de az olaszok nagyon kényesek arra, hogy mit esznek – meséli országunkkal kapcsolatos „legrémesebb” tapasztalatát a 17 éves Chiara Zucchi, aki egy milánói középiskolából érkezett Budapestre. Pilisszántón élő fogadó családjában három hasonló korabeli fiatallal és új osztálytársaival gyorsan összebarátkozó lány példájából okulva csak annyit tanácsolhatunk a leendő diákcsereberélőknek: kíméljék meg vendégeiket a mákos tésztától.

MIÉRT ÉPPEN HOZZÁNK?
Magyarország népszerű célpont az AFS-országok diákjai között. A kontinensünkön kívülről érkezők elsősorban Európára kíváncsiak, de a volt szocialista országok még mindig egzotikusnak számítanak. A japánok körében nagy vonzerőt jelent a magyar kultúra, a Kodály-módszer, és konyhaművészetünk is igen népszerű az ázsiai országban. A Magyarországot megjárt külföldi AFS-diákok jó hírnevünket öregbítik: rólunk az járja szerte a világban, hogy barátságosak vagyunk, a német vagy skandináv famíliákhoz képest melegebbek a családi kapcsolataink, sokkal inkább a latin-amerikaiak mentalitásához állunk közel.

CSEREDIÁKOT FOGADNA? Az AFS jelenleg is várja az önkéntes családok jelentkezését, melyek a szeptemberben kezdődő tanévre szívesen fogadnának török, thai, olasz, finn, belga vagy hongkongi cserediákot. Az érdeklődő famíliák az AFS budapesti irodájához vagy megyei önkénteseihez fordulhatnak felvilágosításért, illetve a www.afs.hu oldalon szerezhetnek információt.