Nagy testű, feltűnően szép - Mesék ihletője

A kontinens népességének növekedésével, a vizek lecsapolásával a hattyúk korábbi nagy állománya azonban erősen megcsappant, hiszen nem okozott gondot zsákmányul ejteni, a tojásait elrabolni. Napjainkra javult a helyzet, mert mint igen alkalmazkodó szárnyas, feltalálja magát mindenütt, ahol békén hagyják, illetve elegendő táplálékot talál. Hát még ha rendszeres etetéssel kényeztetik is! De állománya tenyésztésből is gyarapodott, elsősorban az életre valóbb félvad hattyúk köréből, melyeket gyakorta telepítenek mesterséges tavakba. Vándorló madár, a nálunk költő példányok zöme tőlünk délebbre telel a folyók be nem fagyó szakaszán, de jó néhány pár a városi tavak be nem fagyott vizein vészeli át a telet, ahol lelkes természetvédők gondoskodnak az etetésükről. Vízinövényrészekkel, magvakkal, rovarokkal, apróbb békákkal, halakkal táplálkozik. Hazánkban nem védett, állománya 400 párra tehető és növekedést mutat.

A bütykös hattyú egyik legnagyobb röpképes madarunk, a hím példányok súlya a 14 kilót, szárnyfesztávolsága a 240 centit is elérheti. Hosszas csapkodás után nehezen kap szárnyra, de ha a start sikerült, kitartóan repül (miközben evezőtollai messzire hangzó, fütyülő hangot hallatnak). Terjedelmes fészkét sekély tavak nádasainak szélén darabokra szaggatott nádból és gyékényből építi, ebbe pottyan a 6-8 halványzöld hattyútojás. Amíg a nőstény költ, a hím a közelben őrködik. A kicsinyek félig fészekhagyók (gyakran utaznak a papa-mama hátán), 3-4 hónaposan már önállóak, de még egy évig a szülőkkel maradnak. A vad hattyúfiókák szürke pelyhesek, és csak ivarérettségük idejétől öltenek fehér tollazatot.