Csodaszerek vonzásában

– Eleve kizárja az alternatív terápiák hatásosságát? Átverésnek tartja például a homeopátiát, az akupunktúrát, a csakra- vagy kristálygyógyászatot, vagy éppen a mágnesterápiát?

– Az átverés szóhoz szándék is kapcsolódik. Akik viszont művelik e területeket, zömében hisznek  abban, amit csinálnak. Ezért, noha a páciensek nem kapnak semmit a pénzükért, az átverés szó sok esetben félrevezető lehet. Ráadásul gyakran a páciensek sem veszik észre az átverést, mert a betegségek többsége magától gyógyul. Másrészt pedig az ember nem szívesen ismeri be magának, hogy fölöslegesen dobta ki a pénzét.

– A tudomány és a technológia fejlődése áll szemben a misztikus gondolkodással?

– A ma társadalmát sok esetben kőkorszaki indulatok és motivációk vezérlik, középkori eszmék tartják az uralmuk alatt. A politikai eliten múlik, hogy a „néplélekhez” igazodik, esetleg tovább is korbácsolva az irracionalizmust vagy a progressziót támogatja. A kutatáshoz ugyanis pénz és engedélyek kellenek, ezek nélkül megfullad a tudományos és technikai haladás. Látok némi esélyt arra a forgatókönyvre, hogy hátraarc következik be világszinten. Ha például valamilyen ok miatt globálisan a gyűlölködés válna uralkodóvá, az olyan politikai erőket dobhat a felszínre, akik ellenségesen viszonyulnak az értelmes gondolkodáshoz.

– Miért fordulnak egyre többen a misztikus, áltudományok felé?

– Az iskolarendszer nem alapoz a velünk született motivációinkra a megismerést illetően, ehelyett használhatatlan adatokkal tömi a gyerekek elméjét. Ha felnőttkorra nem alakul ki megfelelően a logikus gondolkodás képessége, és nem rendelkezünk hiteles tudással sem, akkor szívesebben fordulunk a lebutított téveszmék felé.

– Elképzelhető, hogy a nyugati civilizációban felválthatja a hivatásos orvoslást az alternatív?

– Ha az előbb említett árnyékvilág diadalmaskodik, minden elképzelhető. Ami az alternatív orvoslást illeti, ezek egyes ágai ma már jelen vannak a világ neves egyetemein, sőt néhányukat az állam vagy magánbiztosítók is támogatják. A fejlett országokban a kritizálásuk pert hozhat a bíráló nyakára, a hazugság egyre pofátlanabbá válik. Lehetséges, hogy a jövőben az igények saját egyetemeket hoznak létre, és a tudomány próbál majd bekéredzkedni ezekre. Ez ugyan sci-fiként hangzik, de a történelem váratlan fordulatokat produkálhat.

– Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás nálunk kiugróan magas, a túlzott antibiotikum-szedés pedig rezisztens szuperbaktériumokat hoz létre. Kevésbé árt, ha bekapok valamilyen homeopátiás bogyót, nem?

– Sokan gondolják ezt, mert egyes alternatív szereknek nincs mellékhatásuk. De ezzel az erővel vehetnénk egy nagy levegőt is, az sem veszélyes. Önmagában tehát az, hogy valaminek nincs mellékhatása, nem ok arra, hogy bevonjuk a gyógyításba, ehhez specifikus terápiás hatást kell elérnie. Sokakat a placebo hatás téveszt meg, melynek mértékéről egyelőre tudományos vita folyik: vannak, akik azt mondják, hogy csak a betegségtudatra hat, mások szerint fontosabb dologról van szó. Mindenesetre komoly betegségek esetén nem érdemes a placebo hatásra alapozni a gyógyulást.

– Sokan sérelmezik önnel kapcsolatban, hogy nem orvos. Mitől ilyen magabiztos ezekben a kérdésekben?

– Az orvostudomány nem más, mint alkalmazott biológia. Ha egy biológus érti az egészség és betegség biológiai alapjait, az elegendő arra, hogy véleményt alkosson. Ráadásul az áltudományok kérdésköre a tudomány és a gondolkodás alapjaival kapcsolatos, ezért akár egy általános műveltséggel rendelkező személy is formálhat érdemleges véleményt e kérdésben.