Az én képernyőm: Masszír a celebeknek

Jó, értjük, hogy a csatorna tágítani akarja
nézői körét, így hát Hajdú Péter és Csisztu Zsuzsa is a kínálatba
került. Ugyanazokkal a meghívottakkal, hiszen – egy-két kivételtől
eltekintve – azok a leharcolt celebek osztják meg velünk magvas
gondolataikat, akik évek óta folynak a vízcsapból is. Berki Krisztián,
Molnár Anikó, Gesztesi Károly, Lagzi Lajcsi, akik így hirtelenjében
eszembe jutnak. Egyikükről sem tudtunk meg többet, mint
amit eddig is tudtunk – hála az égnek, mert ennyi is pont elég.
Mivel érdemelte ki Csisztu Zsuzsa – mármint azon kívül, hogy
húsz éve látjuk a tévében –, hogy egyórás önálló műsort kapjon?
Szakmai kvalitásaival semmiképpen. Amúgy csinos nő, angolul is
tud, de kellemetlenül, fémesen csengő hangjával, lapos kérdéseivel
legfeljebb kétperces sportinterjúk készítését várhatjuk el tőle.
Ahhoz, hogy egy órán át a képernyőn legyen, sokkal több kellene a
rengeteg kacaj közt elhangzó rövidke közhelyeknél. Ilyen párbeszédeket
folytat, például Csonka Picivel:
– Sovány vagyok, már gyerekkoromban is az voltam, nem sportoltam,
ma sem.
– Ebből azt szűröm le, hogy totálisan munkamániás vagy!
Vagy, Gesztesivel:
– A férfiasságnak mi a szintmérője, Karcsi?
– A hölgy, akivel vagy.
– Te egy ilyen szelíd cicusból is tudsz tigrist csinálni, Karcsi?
Nem várnék filozófiai mélységeket, de azért egy szellemi szintet
ugorjunk már meg, nem is kell túl magasra tenni a lécet. Mondjuk,
csak amennyire egy országos tévécsatornától elvárható…
De Zsuzsa magabiztosan vezeti az autót és ugyanúgy a műsort.
Ténykedése olykor víg, máskor kényszeredett kacajokból áll javarészt.
Meg néha a fentiekben idézett szövegekből. Például a 28 éves,
friss és viruló Lolánál nem tud lekattanni a plasztikázás témáról,
bizonyára fogas kérdés, vajon miért nem botoxoztat az ifjú énekesnő.
Pedig ezt én is meg tudom válaszolni: mert nincs rá szüksége.

És ennyi. Hamar abba lehetne hagyni a témát, de persze a wellnessben mi másról is beszélhetnénk?

Ez persze abszolút reklámműsor: megismerhetjük az ország wellness-luxusszállodáit, szolgáltatásaikkal egyetemben, ami, ugye, nagy öröm. Hozzá meg talán van, aki századszor is hallani óhajtja a lecsúszott, alkoholista színész bölcselkedését, a hatóságok által természetesen ártatlanul üldözött mulatós zenész sirámait, a beképzelt macsó nagyképűségeit, az idős díva önfényezését és hasonló jókat. Közben pedig kicsit megsajnálom a szenvedélyes Horgas Esztert vagy a szerény, kedves, de valamiért kissé frusztrált Csonka Picit, amiért feltárják a lelküket. Mert komolyan veszik a kényszeresen nevetgélő sportriporternőt, meg persze minket, nézőket. S nem tudják, hogy csupán biodíszletet szolgáltatnak a kastélyszálló reklámjához. Talán csak Nádas Györgyön látszott a feszengés, ő valahogy nem akart lelkizni, inkább elsütött egy-két soványka poént. Lola meg a mobilját nyomkodja az autóban, felvétel közben, amíg a másik beszél – talán az életszerűség jegyében.

Manapság gyakran összemosódik a művész, híres ember, illetve a celeb fogalma. A bulvárlapok címlapjain sztárnak nevezik mindkettőt. Biztosan akad néző, akinek érdekes lehet, hogyan masszírozzák Gesztesi Károlyt, aki művészből már teljesen átment celebbe. De igazából az is elég lenne, ha Csisztu Zsuzsa sorra végigjárná a wellnesshoteleket és mindenhol megmasszíroztatná magát. Csinos nő lévén biztosan lenne nézője.