Rendkívül erős és igénytelen - Éppen ötven éve új lótípus született

1946.
Érdekes jelenség mindenütt az országban, hogy emelkedik a házasságkötések száma. A megtépázott nemzet fennmaradását csak a magyar családok biztosíthatják, tehát mindenképpen örvendetes, hogy az emberek nem riadnak vissza a családalapítás nehézségeitől. Ilyen téren talán Kiskunhalas jár legelöl. Az elmúlt években átlag 212 pár kötött ott házasságot, az idén pedig már 337 menyasszonynak kötötték be a fejét. Előfordult, hogy egyetlen nap 19 házasságkötés történt.


1956.
Két lap indult meg a november utáni napokban: a Népszabadság és a Népakarat. Ezt követően néhány hét után látott ismét napvilágot saját lapunk, a Szabad Föld, s körülbelül velünk egy időben jelent meg a közkedvelt Sport, és ugyanezzel a címmel egy képes sporthetilap. A karácsony előtti napokban újabb négy újsággal gyarapodott a magyar lapok száma: a Rádió Újsággal, az újból megjelent Élet és Tudománnyal, az Érdekes Újság című hetilappal, és a Budapesten már régóta nélkülözött Esti Hírlappal. Üdvözöljük laptársainkat!


1966.
Új lótípus született a dél-baranyai Szentegáton. A hidegvérű „szentegáti ló” kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik: rendkívül erős, nem olyan abrakigényes, mint a melegvérű vagy a félvér ló, s gyengébb minőségű szénán és silótakarmányon is eltartható. A Szentegáton született méncsikók és kancacsikók java továbbtenyésztésre került – belőlük és utódaikból alakult ki az immár országszerte ismert lónemzetség. Sokfelé keresik a szentegáti lovat, egy jó tenyészkancáért 13-15 ezer forintot is szívesen fizetnek.


1976.
Fiatal apuka nézegeti a játékokat a karácsonyi forgatagban. Az eladó kedvesen kérdi: milyen játékot szeretne? Kisfiúnak, kislánynak? A férfi kicsit zavarban van: nem tudom, feleli, ugyanis még nem született meg. Hát akkor miért nem a bébiosztályra megy? – hangzik fel az ésszerű kérdés. Mert játékot szeretnénk, a feleségem is. Mindketten fiúra vágyunk, s úgy gondoltuk, hogy már most veszünk egy villanyvasutat. És szépen megőrizzük neki. Addig legfeljebb karácsonyonként majd egy kicsit játszunk vele…


1986.
Fontos népélelmezési cikknek számított régebben a hajdina, más néven a pohánka. Az utóbbi évtizedekben azonban a hajdinát a rizs kiszorította még a falusiak étrendjéből is, azonban nemrégiben Zala megyében ismét felkarolták termesztését és feldolgozását. A munkák már folyamatban vannak, és tavasszal megkezdődik a hajdinahántolás az idei termésből. A húsipar a hurkaválaszték bővítésére máris igényt tart a termékre, de az élelmiszerboltokban is kapható lesz, hántolt formában.


1996.
A magyar társadalom leginkább exportképes terméke a tudomány. Kívánatos lenne, hogy az ezredforduló műveltségeszményében a tudás a hétköznapi értékrend egyik alapeleme legyen. Hogy ezt elérhessük, általános tudományos illetményreformra, a tudományos értelmiség létminimumának biztosítására van szükség. Külön figyelmet kell szentelni a nemzedéki problémáknak, mivel a fiatal kutatók legjobban képzett tagjai megindultak a piacgazdaság felé. Ez is egyfajta agyelszívás. Nem a több pénzért mennek, hanem mert munkájuk honorálása messze a létminimum alatt tartja őket.
(Glatz Ferenc, az MTA elnöke)


2006.
Magyar világszabadalomról kaptunk értesítést: feltalálták a fűthető motorosruhát. Így most már jobb idők járhatnak a motoros postásokra, futárokra éppúgy, mint a télen is kimerészkedő hobbimotorosokra. Az új ruha működési elve egyszerű: egy a ruha bélésébe rejtett szilikon csőrendszerben fagyálló folyadék kering, amit a motor hűtővizéből nyert hővel fűtenek a beállított: 35–55 fok közötti értékre.