Mi van a zacskóban?

A tasakokon sok hasznos információt találunk, melyek feltüntetését jogszabály írja elő. Elsőként a fajok és a fajta nevét nézzük meg – a növényt ábrázoló fotó is többnyire az adott fajtát mutatja –, aztán a vetőmag tisztaságára és csírázóképességére vonatkozó adatokat (ezeket a hobbivetőmagvakon nem kötelező feltüntetni). Alapvető termékinformáció a vetőmag forgalmazója, a tétel egyedi megkülönböztető jelzése az úgynevezett LOT-szám, a fémzárszám.

Kötelező ráírni a tasakban lévő vetőmag tömegét vagy darabban megadott mennyiségét. Alapvető adat a vetőmagvak minősítési és lejárati időpontja. Tudni kell, hogy az adott növényfaj magja hány évig csíraképes, mert például a zelleré csak egy évig jó, míg a tökféléké akár 5-6 évig is csíráztatható. Általában a minősítéshez közeli időben vásárolt vetőmagvak csírázóképessége a jobb, tehát most a 2016-ban minősítetteket részesítsük előnyben.

A lejáraton túli vetőmag nem hozható forgalomba, s ha ilyet találunk, szóljunk a boltosnak, de jelenthetjük a Nébih ügyfélszolgálati felületén ([email protected]) is. Vetőmagot csak olyan csomagolóanyagban szabad forgalomba hozni, amely garantálja a minőség megóvását, s amiből a csomagolás megsértése nélkül nem lehet kivenni vagy kicserélni a magot. Gyakorta rajzokon jelölik, mikor érdemes vetni, palántázni, milyen távolságra kell ültetni, mikor virágzik, milyen magas lesz a kiválasztott növényféle, mikor takarítható be a termés.