Híd helyett alagút

Manapság forrásvidéktől torkolatig alig találunk néhány, a folyam alatt áthaladó alagutat: Budapesten a metró közlekedik a Duna alatt, Nagymaros és Visegrád között a közműveket vezették át az egykor tervezett vízlépcső helyén futó alagútban.

Valamint, ha a bősi víztározót is a Duna részének tekintjük, a magyar–szlovák határtól szinte gerelyhajításnyira lévő Vajka és Süly között is leltárba vehetünk egyet. Ráadásul olyant, amely hamarosan megnyílhat a közlekedés előtt.

Negyed századdal ezelőtt, a víztározó építésekor egymás mellett öt, úgynevezett vízáteresztő alagutat alakítottak ki a vízmű alatt, ezek a szivárgó víz felfogására és a Dunaágak vízpótlására szolgálnak.

De már a vízlépcsőtervezésnél tudni lehetett, hogy a feladat ellátására három is elegendő lesz, amit az 1994 és 2016 között végzett mérések is alátámasztanak.

A másik két alagutat tervezik megnyitni a közlekedés előtt: egyiket az autósok, másikat a gyalogosok és kerékpárosok használhatnák.

A meglévő alagutak átépítése gyorsabb, gazdaságosabb és műszakilag elfogadhatóbb megoldás lenne, mint egy híd megépítése.

A komp pedig nem közlekedhet jégzajlás idején vagy ha a Duna befagy. Ilyen esetben a Kis-Csallóköz lakosai 35 kilométeres kerülővel tudnak átjutni a túlsó partra.

Az egyenként 4,5 méter széles, illetve 2,2 méter magas folyosók mintegy 500 méter hosszan húzódnak a tározó alatt, felettük 11 méter magas vízoszlop tornyosul. Az átépítés hatástanulmánya már elkészült, és arra is van terv, hogyan lehet rácsatlakoztatni az alagutakat a közúthálózatra. Átbringázni a Duna alatt – hamarosan tétel lehet a bakancslistán.