Kovásszal készül az igazi

A korábban meghirdetett – a fogyasztók érdekeit szolgáló – változtatás most június 22-től lépett életbe. Ezután egyes kenyerekben kevesebb állományjavító adalékot, viszont több gabonafélét kell felhasználni.
A sokak által kedvelt rozskenyérnek például minimum 60, míg a rozsosnak legalább 30 százalék rozslisztet kell tartalmaznia.

A pékeknek módosítaniuk kell például a teljes kiőrlésű, a kukoricás, a graham-, a tönkölybúza- és búzakenyér összetételét is. A sütőipari termékekre vonatkozó változtatás az idők szavát követi: az összetevők közé alapanyagként bekerülnek álgabonák is – mint például a hajdina vagy az amaránt –, melyek fontos részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének.

Kézműves kenyérnek ezek után csak az nevezhető, amelyik főleg kézi technológiával, adalék és tartósítószer nélkül, kovásszal készül.

A friss szabályozás a kenyerek sótartalmát is csökkenti: az idén 1,5–2,8% között lehet ez az érték, míg 2018-ban már csak 1,3–2,35% között.
Az átállásra hat hónapjuk volt a pékeknek – tavaly december közepe óta ismert minden adat –, aminek elégnek kellett lennie arra is, hogy kiszámítsák, az előírások szigorodása miatt szükséges-e árat emelni. – A felhasznált alapanyagok arányának változása miatt várhatóan nem emelkednek a kenyérárak – mondta az MTI-nek korábban Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke. Hogy a fogyasztó mindebből mit érzékel? Vélhetően az ízekben tapasztal majd változást. Az eddig megszokott kenyerek íze markánsabb lesz – talán kicsit sótlanabb –, s ezzel párhuzamosan a gyenge minőségű árucikkek kínálata csökkenhet a boltokban.