Jótékony kristályok

Már a középkorban is hittek az ásványok gyógyító erejében.

A hagyomány szerint a XII. században élt német Bingeni Szent Hildegárd apátnő nem csupán a kolostor kertjében termesztett gyógynövényekkel és azok főzeteivel kúrálta a hozzájuk elzarándokoló betegeket, hanem drágakövekkel is. Ezek hatásmódját papírra is vetette a természet gyógyító erejéről szóló művében. Az elmúlt néhány száz évben sokat változott az orvostudomány, de ezoterikus körökben ma is akadnak, akik a féldrágakövekben hisznek. Az asztrológus Marika is közéjük tartozik, s mikor népes egri hallgatóságának a tanait elmesélte, a szavait színes kövek garmadájával szemléltette.

A „kristálygyógyászat” mai hívei állítják: ősi tudást elevenítenek fel, midőn a gyógyító kövekhez nyúlnak és azok élő energiáját, kisugárzását felhasználják. Az indiai felfogás szerint a testünk 7 fő csakrára oszlik – ezek amolyan energia-csomópontok –, s ha jól működnek, életerővel teltek és egészségesek vagyunk.

Itt jönnek a képbe a föld kincsei, ugyanis az egyes csakrákat más-más színű és összetételű kövek befolyásolják. A kövek hatására a színükből is következtethetünk: az új szerelmi kapcsolatot például a tetszetős és szerény rózsakvarc segít bevonzani, a vérszegényeknek piros rubint ajánlanak, a vörösessárga karneolt igazi energiabombának tartják, míg a hűvösen kék akvamarint nyugtató erejűnek.

A kristályok nem ártanak a szervezetünknek – szögezte le a csillagvilágban jártas előadó. Ne legyünk viszont restek, és időről időre tisztítsuk meg mindet a negatív energiáktól! Elég, ha langyos vízben lemossuk őket vagy füstölővel felfrissítjük. Némelyeket energiával kell feltöltenünk – a telihold vagy a lemenő nap fénye ideális ehhez. Akadnak ásványok, melyek csodálatosképpen „öntisztulásra” képesek, elnyelik a negatív energiát, de nem tartják magukban – szólt a magyarázat. A modern technika és a középkori elmélet izgalmas találkozására is hallottunk példát. Az ezoterikus hívők gondosan piramisformára csiszolt sungitot – ez egy mágikusnak tartott, csakis orosz földön bányászott kőzet, zömében szén – helyeznek az íróasztalukra. Azt gondolják róla, hogy elnyeli a számítógépes kütyükből származó káros elektroszmogot, és felküldi jó messzire, az univerzumba.

S hogy a sötét erők elleni védelemre is bevethető a kristálygyógyászok fő eszközének tartott sungit, az külön haszon…

Magam kissé szkeptikusan hallgattam az előadást. Tartok tőle, nem csitulna a fülfájásom, ha ónixot tennék rá, és a nyugodt alvást sem attól várnám, hogy kövecskéket rejtek a párnám alá. Nem tagadom persze a hatásukat: egy drágakő nyaklánctól nekem is mindjárt jobb lenne a közérzetem…