Fizet a szippantós
Két éven át feketén alkalmazott egy férfit egy szippantós kocsit működtető vállalkozó. Egyszer, amikor ez a munkás egyedül dolgozott valahol, a kardántengely feltekerte a pulóvere ujját, majd bekapta és összeroncsolta a kezét.
A baleset után gyorsan – visszadátumozva – aláfirkantottak egy határozott időre szóló munkaszerződést. A munkás végül munkabalesetre hivatkozva kártérítést kért a vállalkozótól, s az ügy a bíróságon kötött ki.
A vállalkozó azzal védekezett, hogy a munkavállaló nem volt az alkalmazottja, hanem engedély nélkül elvitte az autójukat, és azzal a saját szakállára szippantást végzett. Ez annyiban meglehetősen átlátszó volt, hogy korábban a vállalkozót már megbüntette a munkaügyi hatóság, mert feketén alkalmazta a férfit. Igaz, hogy ezt a határozatot akkor bíróság előtt megtámadta a vállalkozó, de a pert elvesztette.
Ekkor a munkáltató azzal védekezett, hogy a munkásnak volt gépkezelői szakképesítése, így elvárható lett volna, hogy tudja, nem szabad laza ruházatban a forgó kardántengely közelébe menni. Másrészt azt is igyekezett bizonygatni, hogy a kardántengely megfelelően be volt fedve.
Erre a munkavállaló azzal vágott vissza, hogy munkabalesetnél a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy minden elvárhatót megtett a balesetek elkerüléséért. Ehhez általában hozzátartozik a munkavállalók balesetvédelmi képzése is, ami ebben az esetben elmaradt. A szippantós kocsin dolgozó felperes nem részesült munkavédelmi oktatásban, ezért a balesetért a vállalkozót terheli a felelősség.
Az ügyben tehát három fő kérdés volt: volt-e munkaviszony? Hiszen munkaviszony nélkül nincs munkahelyi baleset. Ha volt, akkor ki felel a balesetért: a vállalkozó, aki ott se volt, vagy a munkás, aki megsérült? Végül, ha a vállalkozó a hunyó, akkor mennyi jár a károsultnak és miért?
A bíróság a korábbi ítéletre hivatkozva kimondta, hogy a munkás feketén, de munkaviszonyban dolgozott a vállalkozónak. A munkahelyi balesetért való felelősség alól a munkáltató úgy menthette volna ki magát, ha bizonyítja, hogy tartott munkavédelmi oktatást – de ez nem sikerült. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a károsult is közrehatott a balesetben, így a kárnak csak a 60 százaléka jut a munkáltatóra, 40 százalék a munkavállaló terhén marad. Mindezért ötmillió forint kártérítést ítélt meg, plusz a per utáni időszakra – mivel a felperes munkaképessége csökkent – a munkavállaló haláláig havi 50 ezer forint járadékot kell fizetnie a szippantósnak.
