F1 Las Vegas-i Nagydíj: kaotikus jelenetek az időmérő előtt
origo.hu
Egy keszthelyi pince felújítása közben 2776 darab arany és ezüstérmét, 24 ékszert és emléktárgyat zaláltak. Ezeket egy helyi zsidó család rejthette el 1944-ben, a deportálás előtt.
Kép: Keszthely, 2019. április 16. Ékszerek a Keszthelyen talált, felbecsülhetetlen értékű műkincsgyűjteményből a bemutatójukon a keszthelyi Balatoni Múzeumban 2019. április 16-án. Csaknem háromezer darabos érmegyűjteményre, továbbá ékszerekre és emléktárgyakra bukkantak még februárban egy keszthelyi ház pincéjében, ahová valószínűleg a második világháború idején, a deportálás előtt ásták el zsidó tulajdonosai. MTI/Varga György, Fotó: Varga György
Egy belvárosi ház pincéjéből vizet akartak kiszivattyúzni, amikor egy törött és öt sértetlen befőttesüveg került elő, benne ismeretlen eredetű érmékkel és ékszerekkel. A kincsek becsületes megtalálója értesítette a jegyzőt, majd a leletek a Balatoni Múzeumba kerültek, ott őrzik mindaddig, míg nem tisztázódik a tulajdonjog kérdése.
A gyűjtemény első vizsgálatai alapján annyi bizonyos, hogy az időszámításunk előtt 200-300 körüli időszakból valók az első darabok, a legutolsó veretek pedig az 1940-es évekből származnak. Redő Ferenc régész, numizmata szakértő tájékoztatása szerint a kincs legnagyobb része császárkori, tehát Krisztus születésétől az ötödik század elejéig tartó korból való – ez mintegy a kollekció negyven százalékát teszi ki. Az érmegyűjtemény java része a Kárpát-medencéből származik, de előkerültek német, olasz, spanyol, portugál, angliai, orosz pénzek és a '20-as évekből való szovjet veretek, sőt japán, kínai és arab darabok is.
Az ékszerek vésetei alapján a kollekció a keszthelyi Pollák és Rosenberg családé lehetett. Pollák Ferenc üvegkereskedő lánya, Teréz dr. Rosenberg Samuval lépett házasságra – a körorvos neve egy karikagyűrűn olvasható. A tárgyakat tulajdonosaik nagy valószínűséggel 1944. június 20., a keszthelyi zsidóság deportálása előtt rejthették el. Avárosból 829 zsidót deportáltak a második világháborúban, de csak 64-en élték túl a pusztítást, közülük is csak minden második ember tért vissza Keszthelyre.
A kutatók jelenlegi ismerete szerint a talált kincsek vélhető tulajdonosainak nincsenek leszármazottai, de ennek tisztázása még tart. A páratlanul értékes gyűjteményt szeretnék bemutathatóvá tenni, hogy június első hétvégéjén, a város napján a nagyközönség is megtekinthesse Keszthelyen.
Hazatért az asztali ezüst
Értékes műtárgyakat vásárolt vissza a magyar állam egy bécsi árverésen. A bécsi Dorotheum decemberi aukcióján hatmillió forintért megszerzett gyűjtemény 12 aranyozott ezüsttányérból, 12 nagy, valamint 9 kisebb kehelyből áll, és több mint 200 évvel ezelőtt a Georgikon alapítója rendelte meg: Anton Köll 1817-ben Festetics I. György gróf megbízásából bővítette ki a grófi asztaliezüst-készletet. A műtárgyak egy részén gravírozott címer látható F monogrammal, grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal. Az 1700-as évektől Keszthely története összefonódik a családéval. A második világháborút követően az épületegyüttes műkincseinek jelentős részét elveszítette, pedig egy 1942-es leltár szerint külön ezüstkamra őrizte a kincseket. Az új szerzemények a Helikon Kastélymúzeum jelenlegi tükörtermében lesznek kiállítva egy 12 személyes hercegi ebédlő részeként, melyhez az állam nemrég székeket is vásárolt egy árverésen. A kormány a műtárgyvásárlási programja keretében évente 200 millió forintból, szakértők bevonásával tud visszavásárolni hazai régiségeket, amelyek szisztematikus kutatómunkával vagy akár váratlanul kerülnek elő.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
magyarnemzet.hu
haon.hu
koponyeg.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu
mandiner.hu
origo.hu
origo.hu