Jogi esetek – Nem vállalta

Egy férfi sofőrként egy fuvarozócégnél hatá­rozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozott. Egyik alkalommal folyamatosan kellett volna három hetet dolgoznia, azonban ezt családi okok miatt nem tudta vállalni. Végül abban maradtak, hogy az évet még a régi munkarend szerint ledolgozza.

Néhány óra múlva azonban a munkáltató közölte vele, hogy nem tart tovább igényt a munkájára, átadta részére a kilépőpapírjait is. A munkáltató álláspontja szerint közös megegyezéssel szüntették meg a férfi munkaviszonyát.

A gépkocsivezető beperelte a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és az elmaradt munkabérének megfizetése miatt. A munkáltató azzal védekezett, hogy megállapodtak a munkaviszony megszüntetésében, amikor a férfi nem vállalta az új beosztást, továbbá előadta a bíróságon, hogy ezt a megállapodást írásba is foglalta, azonban a munkavállaló azt nem írta alá, de ráutaló magatartással a munkaviszonyt közösen megszüntették.

A férfi tagadta, hogy bármikor beleegyezett volna a munkaviszonya megszüntetésébe, és állította, hogy közös megegyezést se adott át neki soha a munkáltatója.

A bíróság kimondta, hogy a munkáltató egyoldalúan, az írásbeli alakszerűség megsértésével szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen, és az elmaradt munkabért megítélte a munkavállalónak.

A közös megegyezéssel való megszüntetés esetén a munkáltatónak és a munkavállalónak befolyásmentesen, kölcsönösen kell megállapodnia a munkaviszony megszüntetésének időpontjában. A kilépőpapírok átadása nem tekinthető a közös megegyezés írásba foglalásának. Kivételesen elmaradhat az írásbeliség akkor, ha a jognyilatkozat a felek akaratából végbement, és hosszú időn át egyik fél sem vitatta azt.

A munkaviszony megszüntetésének módja befolyásolja a végkielégítést. Ugyanis munkáltatói felmondás esetén megilleti a munkavállalót a végkielégítés, kivéve, ha a munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló magatartása miatt. A közös megegyezés esetében a végkielégítés a felek megállapodásának tárgya.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Ha pedig a munkavállaló a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényel kártérítést, akkor az nem haladhatja meg a 12 havi távolléti díjának összegét.

Bizonyos esetekben a bíróság a munkaviszonyt is helyreállítja a munkavállaló kérésére, például, ha annak megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött.