Szolgálni és jelen lenni az emberek életében

A világ eltért az egyház eredeti értékeitől – állítja Fülöp atya, akit a nyáron választottak a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózat elnökévé. A görögkatolikus érsek-metropolita szerint úgy is lehet haladni a korral, hogy az ősi értékekből egy fikarcnyit sem engedünk.

Ország-világBiczó Henriett2020. 11. 16. hétfő2020. 11. 16.
Szolgálni és jelen lenni az emberek életében

– Szerencsés vagyok, hívő és nagyon szerető családban nőttem fel – mondja Fülöp atya, aki Kocsis Péter néven született Szegeden. Édesanyja polgári származású, római katolikus családban nevelkedett, édesapja felmenői gazdálkodó parasztok voltak, Észak-Magyarországról elszármazott görög­ka­tolikusok.

– Édesanyám tanárnő volt, egy gyermekkori betegség miatt az egyik lábára sántított, bottal járt. Nekem és a három nővéremnek ő jelentette a melegséget, a biztonságot, az állandó derűt, míg szintén tanár édesapám a kemény következetességet és a szerteágazó tudást. Mindennap kétszer imádkoztunk, időnként görög­ka­tolikus egyházi énekeket énekeltünk, vasárnaponként pedig jobbára római katolikus templomba jártunk.

Az 57 éves Fülöp atya, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája már gyerekkorában is pap akart lenni, mindig vonzotta a parókia egyszerűsége, ugyanakkor méltóságteljes volta, így a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tanult tovább.

A pap­ságra készülve egy lány is volt az életében, akivel a közös jövőt tervezgethették, hiszen a görög­katolikus papok házasodhatnak. Tanulmányai során azonban egyre inkább a könyvek és az imádságok között érezte a teljességet; kétévnyi vívódás után úgy döntött, nőtlen pap lesz. Az útját keresve Rómába ment a Pápai Szalézi Egyetemre, ott látta először, mit jelent szerzetesnek lenni.

Azzal jött haza, hogy ő is erre az útra tér, de püspöke arra kérte, legalább annyi időt szolgáljon papként, mint amennyit tanult a szemináriumban. A hajdúdorogi görögkatolikus általános iskola hitoktatója lett, majd parókus Tornabarakonyban, és 1995-től Belgiumban készült a szerzetesi életre.

– A chevetogne-i bencés monostorban töltöttem négy évet. Itt volt az egyetlen lehetőség arra, hogy a monasztikus szerzetességet megélhessük a katolikus egyházon belül, de keleti rítusban. A szertartásokat ószláv és görög nyelven énekeltük, a közösségben franciául értekeztünk. Megéreztem, hogy világéletemben erre készültem, a bizánci rítus szépsége és gazdagsága párosult a szerzetesi élet mélységével.

Kocsis Fülöp atya. Fotó: Németh András Péter

A szerzetesi élet sokkal gazdagabb, a belső út sokkal kalandosabb, mint amit a világi élet kínálni tud. Miután hazatértem, a megyés püspök által alapított dámóci monostorban éltem, egy picike borsodi faluban. Az elhagyott iskola épületét építettük át szerzetesházzá, kápolnává, itt alakítottuk ki a puritán cellákat. Ma, püspökként is rendszeresen visszajárok oda, ott töltődöm föl az állandó szolgálatokra.

A 2001-es népszámláláson 269 ezren vallották magukat görög­katolikusnak, tíz évvel később már csak 179 ezren. A csökkenésnek több oka lehet, például, hogy az ország olyan részeire is költöznek hívek, ahol nincs görögkatolikus templom, ezért jó esetben a római katolikusba mennek, rosszabb esetben sehová. Így nagy a veszély, hogy a következő generáció el is felejti az elődök hitét.

A 2015-ös év fontos dátum az életükben, Ferenc pápa megalapította a bizánci hagyományú Krisztus-hívők számára a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat. A Hajdúdorogit (a két másik egyházmegye Miskolc és Nyíregyháza) főegyházmegyei rangra emelte, és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspököt kinevezte a főegyházmegye első érsekévé és a saját jogú görög­ka­tolikus egyház metropolitájává.

– Nem könnyű megszólítani a mai embert, ez minden felekezet gondja. Az, hogy valaki az egyházhoz tartozik, nem jelenti automatikusan, hogy fel tudja venni az Isten irgalmas magatartását. A világ eltért az egyház eredeti értékeitől, ezt az irányadó szerepet kell újra megtalálnunk, de szó sincs arról, hogy olyanok legyünk, mint egy múzeum.­ Lehet úgy is haladni a korral, hogy az ősi értékekből egy fikarcnyit sem engedünk, a koronavírus-járvány jó példa erre.

Nyitva hagytuk a hívek előtt templomaink kapuit, de az online térben is megjelentünk. Míg élőben pár tucatnyian jelentek meg a liturgiákon, az interneten keresztül több százan csatlakoztak hozzánk. Buzdítjuk a híveket, hogy gyújtsanak otthon gyertyát, helyezzenek el a lakásuk védett helyén egy ikont, alakítsanak ki imasarkot. A járvány alapvetően arra figyelmeztet, hogy meg kell állnunk, vagy legalábbis lassítanunk kell. Tavasszal még azt gon­doltuk, az emberek megértik, hogy ez a hajszolt élet nem mehet így tovább. Az első hullám elvonultán azonban azt látjuk, nem sok minden változott. Ez nem sok jóra vezet.

A görögkatolikus egyház állandóan azt keresi, hol tud szolgálni, hol tud jelen lenni. Három évvel ezelőtt Fülöp atyáék elutaztak a polgárháború sújtotta Szíriába, ahová 10 millió forintnyi adományt vittek, hogy az ott élők fel tudják építeni lerombolt görög­katolikus templomaikat.

Az is magától értetődő volt, hogy részt vegyenek a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózat kiépítésében. Eleinte mindössze négy, mára már nyolc egyházi és három állami fenntartású intézmény alkotja ezt a hálózatot, amelyet 2011-ben hátrányos helyzetű fiataloknak, főleg cigány származásúak megsegítésére hoztak létre.

Ferenc pápa és Fülöp atya találkozása.

Az elmúlt években több mint 400 szakkollégista szerzett egyetemi diplomát. Fülöp atya szerint ez nagyon jó szám, sokkal eredményesebb a hálózat működése, mint azt valaha gondolta volna. Egyre több roma és szegény sorsú család szeretné taníttatni a gyerekét, de nem engedheti meg magának, értük is működik a hálózat. Júniusban Fülöp atyát választották a keresztény hálózat elnökévé, s most egy éven keresztül ő tölti be ezt a tisztséget.

A tízéves évforduló az ő elnöksége alatt zajlik majd, egyebek mellett a szakkollégiumi rendszer népszerűsítését tartja kiemelt feladatnak. Igazi hungarikumról van szó, ezért azt is tervezik, hogy jövőre Brüsszelben mutatják be a programot, amely nemcsak a cigány, hanem bármelyik kisebbség integrációjára is alkalmas.

A főegyházmegyének fontos, hogy a fiatalokhoz az ő nyelvükön szóljon, aktívak a Facebookon, és az Instagrammal is kacérkodnak. Fülöp atya „nagyon jó arc”, írták róla a közösségi oldalon, miután elszavalta Tóth Árpád Esti sugárkoszorú című versét. És akkor még nem esett szó arról, hogy szeret focizni, biciklizni, kosárlabdázni, falat mászni, és ha a fővárosban jár, sokszor használja az elektromos rollert, a Lime-ot. Az 50. születésnapján teljesült egyik gyermekkori álma: kapott egy motort.

– Elsősorban nem a magam kedvtelésére motorozok, inkább a barátok miatt. De ne legyek fa­ri­zeus,­ bevallom, magam is szeretem a sebességet. Amikor először kölcsönkaptam egy nagy motort, majdnem 200-zal robogtam vele. Félelmetes volt, mintha repülne az ember. Szeretek repülni. Álmomban is sokszor átélem ezt. Valahogy a hittel van összefüggésben, mert hit nélkül nem lehet repülni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek