Sólyom tévedett? Alkotmánybíróság előtt az SPS-törvény

Ma kezdte tárgyalni tervei szerint az Alkotmánybíróság az úgynevezett SPS-törvényt. Ez a magyar agrárgazdaság jövőbeni támogathatóságát, versenyképességét, egyes ágazatok jövőjét meghatározó jogszabály. Ha a taláros testület hatályon kívül helyezi 130-140 milliárd forintnyi támogatástól eshet el és mehet tönkre a tej, a juh, a dohány és még néhány ágazat. Ez a mezőgazdaság egészére kihat és veszélyezteti a hazai élelmiszerellátást is – olvasható a Magyar Agrárkamara korábbi közleményében. E testület – másik 15 hazai érdekképviselettel együtt – levélben kérte az Alkotmánybíróságot, utasítsa el a köztársasági elnök kifogásait és hagyja jóvá a törvény szövegét, hogy az minél rövidebb idő alatt életbe léphessen.

Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője korábban levélben fordult az Európai Bizottságához, hogy foglaljanak állást a magyar SPS-törvény örül kialakult vitában. Tavaly októberben azt elfogadta a parlament, de Sólyom László nem írta alá, hanem alkotmányossági normakontrollt kért. Szerinte sérti az alkotmányt, hogy a törvényben 2006. évet jelölik meg támogatási jogosultsághoz szükséges bázis évként. Sólyom szerint ez visszamenőleges hatályú törvénykezés, melyet tilt a magyar alkotmány, s csak ez és nem az uniós jogszabályok vonatkoznak a kérdéskörre.

Mindkét felvetéssel ellentétesen nyilatkozott Brüsszel – állítja Tabajdi. Szerinte a köztársasági elnök által javasolt jövőbeli bázis megállapítása ellentétes a közösségi joggal, illetve spekulatív jellege miatt súlyos gazdasági-társadalmi károkhoz vezethet és veszélyezteti a jogbiztonságot, valamint versenytorzító hatással jár. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos válaszában cáfolta azt az érvelést, miszerint a múltbeli bázisév kijelöléssel gond lenne. Az Európai Bizottság válaszának vonatkozó része szerint az objektív kritériumok nem vonatkozhatnak az egységes támogatási rendszer bevezetését követő időpontra. Ezért a múltbéli bázisidőszakra vonatkozó objektív kritériumok teljes mértékben összhangban vannak a közvetlen kifizetésekről szóló közösségi jogszabályokkal.

Ennek alapján helyesnek bizonyulhat az SPS-törvény vonatkozó része, s az EU-szabályozással ellentétes a köztársasági elnök felvetése, jogértelmezése. A Bizottság kimondta azt is, hogy a történelmi bázis részleges bevezetésének (a regionális hibrid modell keretében) jogalapja a közösségi jogból ered, amely az új tagállamokra éppúgy vonatkozik, mint a régiekre.