800 milliárddal adósodtak el az önkormányzatok

Az önkormányzatok eladósodottsága meghaladja a 800 milliárd forintot. A 2007-es adatok szerint országos átlagban egy lakosra közel 58 ezer forint önkormányzati adósság jut. A legnagyobb fejenkénti adóssággal a főváros és a nagyvárosok rendelkeznek, az ott lakókra egyenként 65- 88 ezer forintnyi tartozás jut. A községek lakóira kevesebb, fejenként valamivel több mint 10 ezer forintos adósság jut, ugyanakkor ezek az önkormányzatok alig rendelkeznek saját forrásokkal.

Az önkormányzatok eladósodása már a válság előtt elkezdődött. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a megyei, megyei jogú városi önkormányzatok mintegy kilencven százaléka nem biztosította a 2004, 2005 és 2006-os években a tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát, vagyis kiadásaik meghaladták bevételeiket. A szokásos választási túlköltekezések után, 2007 első felében megindult a kiadáscsökkentés, és a központi támogatások csökkenése ellenére javult az önkormányzatok pénzügyi helyzete. (Az adósságfelvétel nem szűnt meg, sőt 2007-ben jelentősen nőtt, ugyanakkor ezek többsége tartalékolási célú volt, vagyis nem költötték el rögtön az önkormányzatok) Igaz, a kiadáscsökkentést nem a működési költségek csökkentése, hanem a beruházások visszafogása alapozta meg. Az Európai Uniós fejlesztési források megnyílásával azonban tovább nőtt a beruházások finanszírozásának igénye. A pályázatok lehívásához ugyanis jelentős önkormányzati önrész szükségeltetik. (Képünkön Ivády Gábor, Ivád polgármestere éppen koldul: tavaly nyáron a fővárosban kalapozott össze annyi pénzt, melyből futotta az önrész.)

A válság több ponton is megrengetheti az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A pénzügyi források szűkülése és a növekvő kockázatok miatt a bankok egyre nehezebben adnak hitelt az infrastruktúra-fejlesztés finanszírozása. Ráadásul a korábbi árfolyamszint és hitelpiaci feltételek alapján beárazott projektek költsége a többszörösére nőhet.

A kiadási oldal növekedésével párhuzamosan apadnak a bevételek. A helyi iparűzési adóból  évente összesen 500 milliárd forintnyi forrása származik az önkormányzatoknak. 10-15 %-os bevételcsökkenés már óriási problémát okozhat – mondta el Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének helyiadó-szakértője a Napi Gazdaságnak. Az ilyen bevételek csökkenése különösen azokat az önkormányzatokat hozhatja nehéz helyzetbe, ahol csak egy-két nagy adófizető cég van.

Miközben a válság az önkormányzatokat is súlyosan érinti, számos település igyekszik különböző kríziskezelő programokkal megőrizni a helyi munkahelyeket. A foglalkoztatás növelése érdekében sok helyütt előrehozták a nagy projektek kezdési időpontját, bővítik a közmunkaprogramot. Kaposvár Szombathely és Tatabánya elengedi a 2,5 millió forintnál kisebb bevételű cégek iparűzési adóját.
Kérdés persze, hogy a válság hatásait enyhítő önkormányzati csomagok milyen mértékben súlyosbítják az amúgy is adósságcsapdával küszködő önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A kistérségi válságkezelés támogatására a kormány 20 milliárd forintot különített el a regionális operatív programokból. A szabályozás azonban még nem készült el, így a  pénzhez egyenlőre nem lehet hozzáférni.