Előbb búcsút kell inteni a fosszilis energiahordozóknak, mint gondolnánk

Miért végesek a fosszilis energiahordozó források?

Mi a földgáz, a kőolaj és a szén pontosan? Ritkán gondolunk bele, de autónk tankolásakor, a gáztűzhely használatakor vagy éppen otthonunk fűtésekor olyan energiaforrásokat használunk, amelyek létrejöttéhez emberi léptékkel nehezen felfogható mennyiségű idő szükséges. Nézzük meg például, miként megy végbe a kőolaj és földgáz keletkezése!

Sok millió évvel ezelőtt óceánok, tengerek vagy mocsarak fenekén elhalt élőlények – mint például planktonok és algák – felhalmozódtak az iszaprétegekben. Az oxigénhiányos környezetben ezek az anyagok idővel lebomlanak, majd a magas nyomás és hőmérséklet hatására a kémiai szerkezetük átalakul. A folyamat végén létrejött szénhidrogének felfelé vándorolnak, amíg elérnek egy nem eresztő réteget. Végül pedig az alsóbb rétegekben a kőolaj, míg a felsőbb rétegekben a földgáz halmozódik fel.

A fent leírt folyamat akár több száz millió évet is igényelhet, míg a fogyasztásunk üteme igen gyors. Ebből következően a fosszilis készletek idővel kifogynak.

Várhatóan a 21. század vége előtt kiapadnak a készletek

Afelől nincs kétség a tudományos közösségben, hogy idővel teljesen felhasználjuk a rendelkezésre álló fosszilis energiaforrásokat. Abban azonban nem lehetünk biztosak, hogy hány évre elegendő a jelenlegi készletünk. A tudományos modelleknek sok olyan változóval kell számolniuk, amelyek hosszú távú becslése nehézkes. Ilyen például a jövőbeli kőolajfogyasztás előrejelzése, amelyre hatással lehetnek olyan tényezők, mint az elektromos közlekedés elterjedése, az állami szabályozás, de akár a fogyasztói preferenciák is.

Bár a tudományos előrejelzések között jelentős az eltérés, többségében egy irányba mutatnak. Várhatóan a 21. század vége felé minimálisra csökkennek az elérhető fosszilis készletek. Egy, a Stanford Egyetem által végzett kutatás eredményei szerint a kőolaj 2052-ig, a földgáz 2060-ig, míg a szén 2090-ig áll rendelkezésre a várható fogyasztási ütem mellett.

A zöldenergia-forradalom már elkezdődött

Bár elsőre riasztónak hathat, hogy a világ energiaellátásának több mint 80 százalékát fedező fosszilis készletek néhány évtizeden belül teljesen kifogynak, aggodalomra még sincs okunk. Számos alternatív megújuló és nukleáris energiaforrás áll rendelkezésre, amelyek a jövőben képesek lesznek helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat. Vegyük sorra, milyen változásokra számíthatunk a következő években.

1. Jelentősen emelkedik a zöld energiaforrások aránya

Sok szakértő úgy véli, hogy az átalakulás már évekkel ezelőtt elkezdődött, mivel a zöld energiaforrások aránya folyamatosan növekszik. Ez különösen a villamosenergia előállításában érzékelhető, ahol már körülbelül egyharmadnyi áram származik megújuló forrásokból.

2. Tovább csökken a megújuló energiaforrások ára

Érdekesség, hogy a nap- és szélenergia költségei az elmúlt évtizedekben 70-90 százalékkal csökkentek, míg az akkumulátorok árai körülbelül 90 százalékkal estek. Az ár csökkenését a Wright törvény magyarázza, amely szerint a technológiai költségek folyamatosan csökkennek, ahogy a technológia kumulált termelése nő. A Lazard pénzügyi kutató cég szerint 2023-ban a három legolcsóbb energiaforrást a Nap, a szél és a földgáz jelentette.

3. Új munkahelyeket teremt a technológiai változás

Az új technológia várhatóan több millió munkahelyet teremt majd az elkövetkező években. Az Európai Bizottság egyik jelentése szerint 2022-ben körülbelül 300 ezer ember dolgozott a szélenergia iparágban, és ez a szám 2030-ra várhatóan 936 ezerre nő.