Manipuláció vagy módosítás?

Magyarország az unió szabályozása ellenére továbbra sem szeretne a területén GMO-kat látni. A vita leginkább a MON810-es jelű transzgenikus kukorica körül bontakozott ki. Ez a kukoricafajta a biotechnológia segítségével maga termel rovarölő szereket. Igen ám, csakhogy az a kártevői mellett a többi rovart is elpusztítja. S előfordulhat, hogy ez a hatóanyag bekerülhet élelmiszerekbe is. Ugyancsak népszerű, ám eddig nem bizonyított, elmélet az ellenzők körében, hogy a GMO-k fogyasztása az emberekben betegségeket okozhat.

A GMO mellett elsősorban gazdasági érvek szólnak, az ily módon előállított élelmiszerek ára általában alacsonyabb, nagyobb a hozamuk, kedvezőbb a tápértékük, s ezért versenyképesebbek is a világpiacon. A GMO ráadásul az éhínség kezelésére is megoldást jelenthet. A száraz, sivatagos területeken már az ehhez a körülményekhez alkalmazkodó fajtákkal kísérleteznek. Afrikában az úgynevezett szupercirok termesztésétől várják az élelmezés megoldását. A módosítások hatására ez a növény több tápanyagot tud megkötni, mint a nemesített fajták. Ázsiában az aranyrizs fut be fényes karriert: az A-vitaminnal dúsított fajtával a nem elég változatos táplálkozás okozta betegségek előzhetőek meg. Az Ázsiai Élelmiszerkutatási Központ felmérése szerint a fülöp-szigeteki fogyasztók több mint kilencven százaléka vásárolna olcsóbb vagy jobb minőségű rizst, melyet biotechnológia segítségével állítottak elő.

A növényi génmódosítás azonban nem csak az élelmezésben hozhat eredményeket. Az ipari és orvosi felhasználást jóval kevesebb félelem övezi, s inkább csak az előnyökre fókuszálnak a használók. Az amerikai Metabolix kutatói egy olyan kölesfajtát állítanak elő, amely a magvaiban elbomló, műanyaghoz hasonló anyagot termel. A növény génjeit úgy módosították, hogy magvaikban PHB, azaz polihidroxi-butirát keletkezzék. A PHB kiinduló anyaga lehet a műanyagok jó tulajdonságaival bíró használati eszközeinknek. A bioműanyagok így kiválthatnák, a több száz év alatt elbomló csomagolóanyagok, palackok fóliák használatát. Sőt, a tervek szerint a kölesből kinyert anyagból vízálló papírt, festékeket, textilt is gyártanának.

A géntechnika a dohányzásban is forradalmi változásokat hozhat. Bár a megbetegedésekért felelős kátrány nem vonják ki a cigarettákból, japán tudósok a nikotinmentes dohány előállításán fáradoznak. Jazaki Kazufumi, a Kiotói Egyetem molekuláris biológusa azonosította azt a Nt-JAT1 jelű gént, amely a dohánynövény gyökeréből a leveleibe szállítja a nikotint. "Következő kísérleteinkben olyan dohánynövényeket termesztenénk, amelyeknek nincs nikotin a leveleikben " - mondta a japán kutató a Daily Telegraphnak. Jazaki úgy véli, hogy áttörést jelentő eredménye segíthet majd azoknak, akik le akarnak szokni a cigarettáról.