Európa legszigorúbb erdőtörvénye (II.)

(A cikk I. része itt olvasható!) 

Ahol erdő volt, ott erdőnek kell lennie
Hazánkban fakitermelést végezni csak hatósági engedély alapján lehet, és a főszabály változatlan: ahol erdő volt, ott erdőnek kell lennie. Az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdőtulajdonos köteles az erdőt felújítani. Ha ezt nem teszi meg, az állam végzi el helyette és az ő költségére. A magyar erdőtörvény szigorát jól mutatja, hogy a tulajdonosoknak akkor is fel kell újítani az erdőt, ha nem ők termelték ki, hanem például ellopták. Ezt a hatalmas felelősséget azok az erdőgazdálkodók/ erdőtulajdonosok viselik, a megváltozott gazdasági viszonyok között is, akiktől mások éppen az erdőt féltik.

Hogyan segíti az új törvény az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépést?
Az uniós törekvésekkel összhangban bevezeti a faanyag származási igazolási rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy ne csak az erdőben, hanem fakitermelést követően, például közúti szállítás során, telephelyeken, értékesítéskor is tetten lehessen érni az engedély nélkül kitermelt fát értékesítő személyeket. A származási igazolási rendszer működtetésére és az illegális fakitermelés elleni fellépés összehangolására fel kell állítani az erdészeti hatóságon belül az erdővédelmi szolgálatot, ami ezen túl más erdőkárok (erdőtűz, nagyterületű rovar, gomba stb. károsítások) megelőzését, felszámolását is irányítja. Az új törvény bővíti, pontosítja az erdészek intézkedési jogkörét, így például a nem igazolt származású faanyagot az erdész a jövőben az elkövetés eszközével együtt visszatarthatja.

Tarvágás, fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás, szálalás
A tarvágást az erdőtörvény területi korláthoz köti, így például hegyvidéken 5 hektárnál nagyobb tarvágás nem végezhető. A tarvágás bizonyos állományokban a leghatékonyabb felújítási módszer, tarvágást ezekben az állománytípusokban még a Nemzeti Parkok is végeznek erdőgazdálkodóként. A fokozatos felújítóvágással, szálalóvágással az idősebb állomány több szakaszban kerül kitermelésre.

Társadalmi részvétel az erdőkkel kapcsolatos ügyekben
A körzeti erdőtervezés nyilvános eljárása során mindenki megismerheti, hogy az adott térségben milyen erdővel kapcsolatos beavatkozások várhatók az elkövetkező tíz évben, azzal kapcsolatban javaslatot, indítványt tehet. Természetesen, akinek jogát, jogos érdekét az erdészeti ügy érinti, az ügyfélként részt vehet az erdészeti engedélyezési eljárásban is. Emellett tény, hogy az erdőtörvény nem biztosít ügyféli jogállást a civil szervezeteknek az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó hatósági ügyekben.

Ám kérdés, igazságos-e, hogy mondjuk egy néhány fős társadalmi szervezet anyagi felelősség nélkül ugyanolyan ügyféli joggal bírjon egy erdészeti engedélyezési eljárásban, mint az anyagi felelősséget is vállaló, erdőt védő, gondozó, néha több száz fős tulajdonosi közösséget képviselő erdőgazdálkodó, aki a több évtizednyi munka ellenértékét szeretné visszakapni egy hatósági engedély alapján végrehajtott fakitermelésnél?

Természetesen mindenkinek lehet ügyféli jogot biztosítani az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó eljárásokban, hiszen az erdőhöz sok mindenki kötődik, kérdés csak az vajon, mit szól ehhez az erdőgazdálkodó / erdőtulajdonos? Sok helyen egyszerűen be fogja szüntetni a gazdálkodási tevékenységét, ezzel is tovább növelve az erdőgazdálkodó nélküli erdők több százezer hektáros területét. Viszont erdőgazdálkodó nélkül nincs ügy más ügyfeleknek, de nincsen erdőőrzés, erdővédelem, erdőnevelés sem!

A civil szervezeteknek és a társadalom minden tagjának természetesen nagyon nagy szerepe és felelőssége is van az erdők megóvásában, védelmében, hiszen az erdész és az erdészeti hatóság nem lehet ott mindig és mindenhol a 2 millió hektár magyar erdőben. Fontos azt is kiemelni, hogy az erdőkkel kapcsolatos kérések/elvárások nemcsak jogi/államigazgatási eszközökkel érvényesíthetők. Számos Európai példa mutatja, hogy a civil célok elérése érdekében is egyszerűbb először a gazdálkodókkal egyeztetni.

Szükség van-e az új erdőtörvényre?
Az erdővel kapcsolatban sok, nagyon különböző társadalmi igény fogalmazódik meg. Az erdőnek természetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi és sok más védelmi cél mellett a pihenést, kirándulási lehetőséget is biztosítania kell mindenki számára. Ugyanakkor az, aki ülteti, ápolja, neveli, védi egyszer valamilyen bevételt is szeretne belőle látni, azzal együtt, hogy kitermelés után minden magyar erdőt kötelező felújítani. Az összes erdőgazdálkodótól nem kell félteni az erdőt, azért, mert néhány erdőtulajdonos jogellenes magatartást folytat.

Dr. Nagy Dániel
főosztályvezető
FVM Természeti Erőforrások Főosztálya