Nem vagyunk elég pityókásak

Egyre kevesebb krumplit fogyasztunk a statisztikai adatok szerint: az 1950-es években 120, most átlagosan 60 kilónyi jut egy emberre – foglalja össze az AgroLine. Az elmúlt három évben Tolna megyében is egyre többen hagyták abba a burgonyatermelést, elsősorban az alacsony felvásárlási árak miatt. – Tavaly a szezon kezdetén 20-25 forintot adtak a krumpli kilójáért – mondja Cseh László, a Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet termelési vezetője. A mözsiek a legnagyobb burgonyatermelők a megyében. A partner kistermelőkkel együtt az idén 45 hektáron vetettek krumplit, ebből öt hektáron vetőmagnak valót.

A tavalyinál 7, a tavalyelőttinél 20 hektárral kevesebb területet művelnek az idén. – Az idén nagyobb az érdeklődés a kereskedők részéről, ezért is kezdtük a szokottnál hamarabb a szedést – mondja a termelési vezető. A piros héjú, sárga húsú Asterixből vetettek többet. Jobb termésre számítanak a tavalyinál, hektáronként 300-350 mázsára, de ahol nem tudják az intenzív művelést vállalni, ott ennek csak a töredéke terem. Eközben országosan 5 százalékkal nőtt idén a vetésterület.

A burgonya ára a betakarítás időszakában a legalacsonyabb, de hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudták megmondani Mözsön. Arról lehet hallani, hogy 30-50 forintot adnak kilójáért a felvásárlók. A főutak mellett árult zsákos krumpli 100-120, a piacokon, a zöldségesnél és a boltokban kapható 100-150 forintba kerül. Nem mindegy tehát, hogy az ember kilónként cipeli haza, vagy egyszerre vesz belőle olcsóbban, többet. Persze, csak akkor érdemes nagyobb mennyiséget vásárolni, ha megfelelő körülmények között tudjuk tárolni. Az üzletekben forgalmazott fagyasztott és hálós termékeken ma már azt is jelölik, hogy melyik fajta mire jó: az A-val jelöltek általában salátának, a B-vel jelöltek főzni, míg a C-vel jelöltek sütésre a legalkalmasabbak.