Félezer hód hódít az országban

A hódok ilyen jellegű „szétszóratásában” fontos szerepük van a természeti viszonyok alakulásának is, hiszen hol az árvíz, hol pedig az aszály kényszeríti őket telepük föladásra, a vándorlásra. Emiatt például a Közép-Tisza mentén, ahol áradásból, aszályból egyaránt kijutott, az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent a számuk. Ellenben a Duna mentén rendszeresen előfordulnak, de egyre nagyobb számban mutatkoznak a Hanságban, továbbá a Mura és a Dráva mentén, ahová 2007-ben telepítették vissza őket.

AWWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet magyar szakembereinek legújabb értékelése szerint a hódok száma az ország területén már biztosan meghaladja az ötszázat. Legtöbbjük (mintegy háromszáz példány) a Szigetközben él, noha ide soha nem telepítettek állományt. Jó hír az is, hogy változik a hódok korábban ellenséges megítélése. Mert nyilvánvalóvá vált például, hogy a hódok által készített kotorékok sehol nem tettek kárt az árvízvédelmi töltésekben, illetve a hódgátak sem okoztak gondot a tavaszi belvizek levezetésében. S mivel az emberi településektől távol ütik föl a sátorfájukat, a fák elrágásából, döntögetéséből eredő konfliktusok sem számottevők.