Kevesebb gáz megy füstbe

Az újonnan beszerelt kazánokban – szemben a hagyományos fajtákkal – szabályozott, fordított, úgynevezett lefelé égés történik. A tüzelőanyag a rostély helyett egy különleges nyílás felett fekszik, melyen keresztül levegőt bocsátanak be. A fa lángolása során keletkező gáz segítségével történik a főégés, aminek a hőmérséklete elérheti az 1100 Celsius-fokot, ezért az égéstér kerámiából készül.

A jó minőségű égésnek köszönhetően csak csekély mennyiségű hamu keletkezik – s ez sem árt a környezetnek, lévén természetes eredetű –, továbbá a kéményeken át a légkörbe jutó szennyező anyag is kisebb mértékű. A faelgázosító kazánokhoz nagy tárolótartályra van szükség, így a viszonylag gyorsan nagy teljesítményt leadó égési folyamat alatt keletkező forró víz folyamatosan felhasználható, s a tűzre is ritkábban kell rakni.

Eszes Béla, Jánoshida polgármestere elmondta: nyolc önkormányzati intézményben térnek át az új fűtési módra, várhatóan szeptember közepétől. Szintén az energetikai beruházás részeként, a meleg vizet a két legnagyobb fogyasztó – a központi konyha és az óvoda – számára napkollektorokkal állítják elő.

Korábban a település évente 13-14 milliót fordított az intézmények energiaellátására, a kalkulációk alapján ennek akár a felét is megspórolhatják. A régi kazánokat megtartják tartaléknak, néhány intézménynél pedig a melegvíz-ellátáshoz továbbra is földgázt használnak. Mindezek egymilliós kiadást jelentenek, ami a faanyag beszerzésének 5-6 milliós tételével számolva, éves szinten 6-7 milliós megtakarítást ad.

A beruházás 55 millió forintos pályázat keretében valósul meg, melynek hatvan százaléka származik uniós forrásból. Jánoshidának 15 millióval kellett beszállnia. Az önkormányzatra eső 22 milliós részre önerő-pályázatot is benyújtottak, s ebben az egyes intézményekre összesen 7 milliós támogatást kaptak.

A szakipari munkákkal várhatóan már augusztusban végeznel, míg az átadást és beüzemelést szeptember közepére tervezik.